Nagyon úgy tűnik, a vidéki élet nem csak azok számára menedék, akik a pandémia, vagy éppen az emberundor miatt költöztek el a nagyvárosokból.
Az elmúlt években sorra jelentek meg a kutatások, amikben azt vizsgálták a szakértők, milyen egészségügyi, vagy éppen lelki tényezőkben különböznek a városokban és a vidéken élők. Még mielőtt elolvastam volna ezt a tanulmányt, tudtam, hogy ismét megerősíti azt, hogy a vidéki emberek jobban járnak. Tudtam, mert egyszerűen érzem.
Születésem óta egy kisvárosban élek, de mégis sokkal jobban élvezem ezt a környezetet, mióta felnőttem. A legtöbb idő 4 hónap volt, ennyit töltöttem külföldön egyhuzamban, egyébként az ismerős tájat járom, illetve most már járjuk a kislányunkkal, kutyánkkal. Egyszerűen imádom, hogy egyik irányba 500 méter és az erdőben vagyok, míg ha a másik irányba indulok el, akkor a városközpontban.
Ennek ellenére nem tipikusan nyugalmas a környék. Nem kelek kakasszóra és távolról sem önellátóak a szomszédok, ahogy mi sem vagyunk azok. Viszont a környék, a Bakony sűrűje valami olyan pluszt ad, amit nem tudnék elcserélni a városi nyüzsgésre.
Kisebb az esély számos komoly betegségre a zöldövezetben
A mostani tanulmányból kiderült, a vidéki élet lehetőségét érdemes szem előtt tartaniuk azoknak is, akik fokozottan ügyelnek az egészségükre. Az új kutatásból megtudhattuk, hogy azok az emberek, akik fákkal és sok-sok zölddel szegélyezett környezetben élnek, kevésbé valószínű, hogy szívrohamot vagy agyvérzést kapnak.
A tanulmányban több mint 243 000 főt vizsgáltak meg, akik 65 évesek, vagy annál idősebbek voltak. A feltétel az volt, hogy a megkérdezettek 2011-2016 között fixen, Miami ugyanazon a vidékén éltek. Az ötéves nyomkövetés során a kutatók megfigyelték, mekkora eséllyel alakulnak ki a helyieknél kardiovaszkuláris betegségek. Köztük szívrohamok, szívverés, szívelégtelenség, szívbetegség, magas vérnyomás és stroke.
Különleges technikával elemezték az adatokat
Annak érdekében, hogy ne kelljen mindenkinek egyesével megvizsgálni a portáját, továbbá azt, mennyi fa, zöld terület található a lakóhelyén, műholdképekkel elemezték a Föld felszínéről visszaverődő napfény mennyiségét. Mivel a növények klorofillje jellemzően elnyeli a látható fényt és visszaveri az infravörös fényt, így ezeknek az adatoknak a mérése jelzi a növényzet mennyiségét. A városrészek zöld minősítését ezután alacsony, közepes vagy magas besorolásúként kategorizálták.
„A magasabb zöldességi minőség a szívbetegségek és a stroke gyakoriságának csökkenésével járt együtt. Figyelemre méltó, hogy ezt az összefüggést már öt év alatt is mérni tudtuk. Ez viszonylag rövid idő, ha a pozitív környezeti hatásokat vizsgáljuk” – mondta a tanulmány szerzője, Dr. William Aitken, a Miami Egyetem munkatársa.
Nem muszáj az erdő közepére költözni ahhoz, hogy javuljanak az esélyeink
A résztvevőket több szempontból is megvizsgálták. Elemezték pl. azt is, van-e különbség azok között a lakók között, akik 2011-ben még alacsony zöld minősítésű területen éltek, ám 2016-ban már magas zöld minősítésű területen laktak, hiszen Miamiban is figyelmet fordítanak a parkosításra. Emellett vizsgálták azt is, hogy a megkérdezettek neme, életkora, rassza milyen hajlamosító tényezőket tartalmaz, illetve mit mutatnak az eddigi statisztikák.
Az ötéves vizsgálat alatt kiderült, hogy azoknak, akik folyamatosan magas zöld minősítésű övezetben éltek, 16%-kal alacsonyabb volt az esélyük a kardiovaszkuláris betegségek kialakulására, szemben azokkal, akik alacsony zöld minősítésű területen éltek.
A kutatók ezután összehasonlították azok egészségét, akiknek a lakóövezete idővel zöldebb lett azokéval, akik továbbra is alacsony minősítésű zöld területen élnek. Megtudták, hogy itt is hasonló a különbség. 15%-kal nagyobb volt az esélye a szívbetegség kialakulására azoknak, akiknek ugyanolyan kopár maradt a környezete.
„Ezeket a megfigyeléseket több tényező is befolyásolhatja. Például a zöldebb területeken élő emberek minden bizonnyal többet vannak a szabadban, és kevésbé érzik maguknak stresszesnek a természet közelében. Szemben azokkal, akik egyszerűen nem is igazán tapasztalják meg, milyen érzés a friss levegőn lenni. Lényeges tényező lehet az is, hogy a növényzet némi védelmet nyújthat a levegő- és a zajszennyezéssel szemben, ami szintén egészségmegőrző hatású” – mondta Dr. Aitken, aki végül hozzátette:
„A fák ültetése és a parkosítás számos előnnyel jár, és viszonylag alacsony költségű befektetést kínál az egészség és a jólét javítására. Egy szívinfarktus ellátására szánt összegből nagyon sok fát lehetne ültetni a zöldítésre váró városrészeken. Ezzel 100 lakosból 10 esetében úgy tűnik, megelőzhetnénk egy későbbi szívbetegség kialakulását.”