A világ urbanizálódik
Az ENSZ becslései szerint 2050-re a világ csaknem 70 százaléka fog városban élni és ennek a tendenciának a kutatók nem örülnek.
A felmérések ugyanis egyértelműen mutatják, hogy a városi lakosság nagyobb eséllyel szenved mentális, szív- és érrendszeri, illetve a tüdőt érintő betegségekben, továbbá alvászavarokkal is többen küzdenek, mint a vidéki emberek.
Ha ez nem lenne elég, a városokban való tömörülés az embereknél alacsonyabb boldogságszintet is eredményez.
A felmérések ugyanis egyértelműen mutatják, hogy a városi lakosság nagyobb eséllyel szenved mentális, szív- és érrendszeri, illetve a tüdőt érintő betegségekben, továbbá alvászavarokkal is többen küzdenek, mint a vidéki emberek.
Ha ez nem lenne elég, a városokban való tömörülés az embereknél alacsonyabb boldogságszintet is eredményez.
Eddig is tudtuk, hogy a zöldterület hasznos
A városi és vidéki lakhelyeket leginkább – a légszennyezettségen kívül – a zöldterületek hiánya különbözteti meg.
A természetben töltött idő csökkenti a stresszt, szorongást és depressziót, ezen kívül pedig a kognitív funkcióinkat is javítja, ezt mind kutatások támasztják alá.
A természetben töltött idő csökkenti a stresszt, szorongást és depressziót, ezen kívül pedig a kognitív funkcióinkat is javítja, ezt mind kutatások támasztják alá.
Olvass még a témában
Ikreket vizsgáltak
A nagyszabású kutatás során 310 belga ikerpárt vizsgáltak, akik 10 és 15 év közöttiek voltak. A gyerekek az ország különböző területein laktak és a kutatók műholdas képek alapján vizsgálták a lakóhelyük közelében található zöldterületek nagyságát. Ezután összehasonlították a városi, kertvárosi és vidéki gyerekek intelligenciáját, melyet kor, nem és anyagi háttérre is leszűrtek.
Az eredmény szerint a több zöldterület magasabb IQ-t és kevesebb viselkedési problémát jelentett.
A különbség az intelligenciaspektrum alacsonyabb részében volt jelentős. Ha a zöldterület nagysága 3,6 százalékkal nagyobb volt, az intelligenciahányados 2,6 ponttal nőtt, a viselkedési zavar viszont 2 ponttal kevesebb volt az Achenbach-féle skálán.
Az eredmény szerint a több zöldterület magasabb IQ-t és kevesebb viselkedési problémát jelentett.
A különbség az intelligenciaspektrum alacsonyabb részében volt jelentős. Ha a zöldterület nagysága 3,6 százalékkal nagyobb volt, az intelligenciahányados 2,6 ponttal nőtt, a viselkedési zavar viszont 2 ponttal kevesebb volt az Achenbach-féle skálán.
A cikk folytatódik, lapozz!
