Veszélyesek lehetnek a vízparti kirándulások!

Rovarok

A tópartokon és a nyitott fürdőhelyeken általában találkozhatunk ételes standokkal is, ahol üdítőt, fagyit vagy vattacukrot lehet venni. Ám azt is érdemes szem előtt tartani, hogy ahol cukor van, ott rovarok is lesznek. Ez nem jelent nagy gondot, amíg csak hangyákról van szó, ám egy fullánkos, csíkos, repülő lény, már veszélyes lehet.    A darazsak és méhek alapvetően nem szúrnak, de ha ingerlik őket, akkor támadni fognak. Ne hagyjuk, hogy az ételen mászkáljanak, de ne is hadonásszunk pánikszerűen, amikor meglátunk egy – egy ilyen rovart.    A legveszélyesebb szituáció két dologból adódhat: sajnos, sokszor előfordul, hogy az ember allergiás ezeknek az állatoknak a mérgére. Így nem elég a csípéssel járó fájdalom, még dagadás és puffadás is jelentkezik. Ez, rossz esetben odáig fajulhat, hogy a légutak is bedagadnak, és légszomj, ne adj’ isten fulladás lép fel. Azok, akik tudják magukról, hogy allergiásak, mindig vigyék magukkal a tablettát, krémet esetleg injekciót, hogy biztosan ne legyen semmi baj. Ha mégis gondok adódnának, minden strandon van elsősegélyt nyújtó személyzet, a nagyobbakon orvos is.  A másik veszélyes szituáció a darazsakkal és méhekkel, ha rászállnak az ételre, és mi nem figyelünk eléggé. Ilyenkor előfordulhat, hogy egy harapással eltüntetjük a finomsággal együtt a rovart is. Erre az állat természetesen pánikba esik, és ott fog minket a fullánkjával megbökni, ahol csak tud. Mivel a csípés helye feldagad, ezért különösen veszélyes lehet, ha az a szájon belül történik, nem is beszélve arról, ha esetleg a torkot érinti.

Ilyen esetekben mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni.

Víz

Természetesen a vízparton a másik nagy veszélyforrás a maga a víz. Több szempontból is adódhatnak gondjaink. A természetes vizeket nem klórozzák, így a bőrünk és a hajunk is jobban örül nekik, mint egy medencének.    Azonban, ha megsérülünk a vízben, az sajnos könnyebben el is fertőződhet, éppen a fertőtlenítő hiánya miatt. Persze nagy gond nincs, de azért érdemes egy kis betadine-t is a strandtáskába csúsztatni, hogy a pancsolás öröm maradjon.    Nagyon fontos, hogy mielőtt a vízbe vetnénk magunkat egy stégről, győződjünk meg róla, hogy mi is van alattunk. Végzetes következményekkel járhat, ha figyelmetlenségből fejest ugrunk egy alig 40 cm-es vízbe. A becsapódástól a koponya és a gerinc is erősen sérülhet, rossz esetben végleges bénulás vagy akár halál is bekövetkezhet.  Az ugrálás második alapszabálya, hogy előtte meg kell mosakodni/mártózni. A napfürdőzés közben a testünk nagyon fel tud hevülni. Ilyenkor gyakorlatilag sokkot kapunk, ha hirtelen belecsobbanunk a hideg vízbe. Görcsök és akár hirtelen szívmegállás is felléphet, így nem érdemes kockáztatni.    A legfontosabbak között kell említeni annak a veszélyét is, hogy a víz alatt nehézkes a légvétel. Ha nem tudunk jól úszni, vagy nem érezzük magunkat biztonságban, akkor ne menjünk olyan mélyre, ahol nem tudjuk biztonságosan megvetni a lábunkat.    Ha fuldoklót igyekszünk menteni, sajnos akkor is könnyen az ellenkező oldalon találhatjuk magunkat, mivel a pánikba esett ember nem fogja érteni, mit akarunk, hanem mindenáron a víz felett akar maradni, még akkor is, ha ehhez le kell nyomnia a segítségére érkezőt. Ilyenkor közelítsük meg hátulról a fuldoklót, vagy vigyünk magunkkal egy olyan tárgyat, amiben meg tud kapaszkodni, és egy kicsit le tud csillapodni.