A csomagoláson sorakozó E-betűk és azt azokat követő számok legtöbbször elrettentően hatnak, ugyanakkor nem árt tisztában lenni a jelentésükkel, hiszen például a C-vitaminnak is megvan a maga E-száma (E300).
Az E-számokat a hatvanas években alkották meg az Európai Unióban – erre utal az E betű – azzal a céllal, hogy az élelmiszeradalékokat egyértelműen be lehessen azonosítani, elkerülendő az esetleges félreértéseket a termékek összetevőinek fordításából adódóan. Az E-számok alkalmazása tehát az adalékanyagok európai, egységes jelölési módja. Ez az egységesítés tette lehetővé, hogy minél több adat gyűljön össze az adalékanyagokról, és amennyiben valamelyik veszélyesnek bizonyul, kikerüljön az engedélyezettek köréből.
Az adalékanyagok osztályozása a következőképpen alakul: Olvass még a témában
Az állkapocs szorítása: egy gyakori szokás, ami a túlterheltség jele lehet
Összegömbölyödsz vagy hason fekszel? Erről árulkodik kedvenc alvópózod
A boldogságunk az elvégzett feladatoktól függ – és egyre többet vállalunk be
Karácsonyi hagyománynak indult, csodás mézeskalácsos vállalkozás lett belőle – interjú @a_mezislany Rovó Krisztivel
E100-181: Színezékek
Ide sorolhatók azok az anyagok, amelyeknek az élelmiszerek a végleges színüket köszönhetik. Például a sonka a színezéktől lesz világos rózsaszín, vagy az olcsóbb, koncentrátumból készült narancslé élénk narancssárga. Egyes vélemények szerint a színezékek bizonyos típusai allergizálhatnak, vagy akár rákkeltőek is lehetnek – főképp az azofestékeket tartják ártalmasnak.
