A papír alapú magazinok, papír alapú hirdetései kényszerítettek arra, hogy klaviatúrát ragadjak. Gyermekkoromban mindig az újságok, magazinok végét lapoztam fel legelőször. Úgy véltem, a felnőtt világ egyszerű, mint a faék. Ha el akar költözni valaki, vagy épp nem talál férjet, feleséget, hirdetést ad fel.
Zseniálisnak tartottam ezt a ,,hirdetés” nevű találmányt, hiszen – akkor úgy gondoltam – a felnőttek összes gondját megoldja. Bezzeg az én gondjaim… reménytelenül voltam szerelmes Zsoltiba, és mellesleg el akartam költözni az ódon Mártírok útjáról egy lakótelepre, mert az vagány hely és több a gyerek, mint a nyugdíjas… ezeket nem lehet hirdetéssel megoldani…
4/4 „176/70/40 éves, diplomás, sportos fiatalember keresi komoly párját…”
Kedves 176 éves, 70 hónapos és 40 napos fiatalember! Gondolom nem nyelvész-bölcsész diplomád van. Vagy, ha mégis, akkor egy helyesírási típushiba áldozata lettél, mint sokan mások. Az nem lehet, hogy az első két számjegy, egy fatális véletlen folytán – hogy rossz papírra írtad fel – a sportolás utáni vérnyomás értéked? Mert ha igen, ez okot ad egy nőnek arra, hogy elkomolyodjon, kívánságod szerint.
Egyéb iránt hirdetésed végén azt írtad, hogy „jobboldali” vagy. Ez feszültséget okozhat köztünk, mert én is az ágy jobb oldalán szeretek aludni. Diplomám nekem is van, kettő, de nekem a pedikűrös és masszőr szakmában. Volt idő, amikor beszippantott a szépségipar. Várom válaszodat.
Kapcsolódó cikk a hirdetés után a következő oldalon, lapozz!