Egy jó tanár nem csak tanít, de nevel, támogat, meghallgat és a jó irányba terel. A különböző internetes felületeken rengetegen osztanak meg szívmelengető emlékeket azokról a tanárokról, akik nélkül ma nem lennének azok, akik. Ezekből válogattunk most néhányat.
Életmentő figyelem
„Tizedikben az irodalomtanárunktól azt a feladatot kaptuk, hogy írjunk valamit minden nap egy füzetbe, bármiről, amiről éppen gondolkodunk. Abban az évben később klinikai depresszióval diagnosztizáltak, de ekkor még magam sem tudtam, mit érzek, vagy mi a baj velem. Össze-vissza írogattam az érzéseimről, sötét gondolataimról a füzetben, mert azt gondoltam, úgysem fogja megnézni, vagy ha igen, nem érdekli majd. De egy napon megkért, hogy óra után maradjak, és négyszemközt, hogy ne hozzon zavarba a többiek előtt, az iskolai pszichológushoz irányított.
Neki köszönhetem, hogy megfelelő segítséget kaptam, és őszintén azt hiszem, hogy ez megmentette az életemet.
Öt éve végeztem a középiskolában, de nemrég összefutottam vele egy bevásárlóközpontban, és még mindig emlékezett a nevemre. A világot jelentette nekem, hogy még tudta, ki vagyok, és szó szerint az életemet jelentette, hogy akkor észrevette, baj van, és a segítségemre sietett.” - Vivi, 25 éves.
Neki köszönhetem, hogy megfelelő segítséget kaptam, és őszintén azt hiszem, hogy ez megmentette az életemet.
Öt éve végeztem a középiskolában, de nemrég összefutottam vele egy bevásárlóközpontban, és még mindig emlékezett a nevemre. A világot jelentette nekem, hogy még tudta, ki vagyok, és szó szerint az életemet jelentette, hogy akkor észrevette, baj van, és a segítségemre sietett.” - Vivi, 25 éves.