Úgy tűnik, nem mostanában fog pont kerülni az arányos munkamegosztás kérdésére – ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy még családi szinten sem feltétlenül működik a feladatok egyenlő arányú elvégzése. Az Unilever felmérése izgalmas, de mégis kellően elkeserítő adatokkal szolgál. Vigyázzatok apukák, titeket a gyermekeitek buktattak le!
Mennyit segítenek a gyerekek?
Annak ellenére, milyen sok feladat hárul a fiatalokra az iskolában, a gyermekek még mindig igen jelentős része segédkezik az otthoni takarításban. A kérdőív kitöltése során 86 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy kiveszi a részét a teendőkből – bár arról nem volt szó, egész pontosan mit is jelent ez a gyerekek számára.
Az iskolások nem csak otthon adnak környezetük higiéniájára, hanem az iskolában is. A kutatásból kiderült, hogy négy felső tagozatosból egy kerüli az iskolai mosdókat, mégpedig elsősorban a tisztaság hiánya és a kellemetlen szagok miatt. A Domestost is gyártó Unilever ezért társadalmi programjában újabb iskolai mosdók felújításába kezd idén.
A gyakoriságot illetően az alsó tagozatosok 24 százaléka ritkán, 47 százaléka gyakran vesz részt a takarításban, a felsősök viszont kevésbé szorgalmasak: náluk 29 százalék – 45 százalék az arány (utóbbit persze csak a kamaszkornak, hanem azoknak a kötelező iskolai feladatoknak is betudhatjuk, amik az évek előrehaladtával egyre sűrűbbé válnak a diákok életében).
Na de ki takarít otthon?
Arra a kérdésre, hogy kinek a feladata az otthoni takarítás, a megkérdezett diákok 99 százaléka az anyukát jelölte meg. Úgy tűnik tehát, hogy ezen a téren semmi nem változott az elmúlt évszázadokhoz képest, dacára annak, hogy a legtöbb családban már nem csak az édesapák a kenyérkeresők.
Az eredményt némileg árnyalja, hogy az alsósok 25 százaléka, míg a felsősök 21 százaléka jelölte, hogy azapuka is szokott segíteni a takarításban, tehát az anyukák negyede azért számíthat némi támogatásra az otthon tisztaságát illetően.
Jövőbeli tervek
Az alsósok 67 százaléka a felsősöknek pedig 62 százaléka állította, hogy megtanították őket a takarításra – legalábbis ellesték anyukájuktól a különféle fortélyokat. Jóval kevesebben voltak azok, akik valamelyik közeli rokontól, vagy az édesapától kaptak inspirációt és jó tanácsokat.
Az alsósok jelentős része úgy nyilatkozott, hogy ők már 5-7 éves koruk körül tisztában voltak a takarítás alapjaival, míg a felső tagozatosok a 6-8 életévet jelölték meg ugyanerre a kérdésre válaszolva. Úgy tűnik, nem volt hiába a tanulás – függetlenül attól, hogy a tippek tudatosan érkeztek-e. A válaszadó alsós gyerekek 68% százaléka, a felsősök 69 százaléka számít arra, hogy a takarítás felnőttkorban az ő feladata lesz.
Ki fog segíteni?
Sajnos az elemzés nem tért ki a nemek közti eloszlásokra, pedig érdekes lett volna utánajárni, ebben a témában mennyire szeretnék a szülői mintákat követni a gyermekek. Az mindenesetre kiderült, hogy az alsósok és felsősök majdnem fele bízik abban, hogy leendő párjuk fogja ellátni a ház körüli munkákat.
További 15-20 százalék ítélte meg úgy, hogy saját maga helyett inkább a gyermekére bízná ezt a feladatot, míg – a jelenlegi átlag, vagyis a 6 százalék dupláját is túllépve – az alsósok 12 százaléka, a felsősök 15 százaléka fogadna profi takarítót az otthona karbantartásához.