Az anyai stressz kihat a magzatra és a gyerek teljes életére

Az anyai stressz kihat a magzatra és a gyerek teljes életére

Címlap / Életmód / Lélek / Az anyai stressz kihat a magzatra és a gyerek teljes életére

Mindannyian tudjuk, milyen stresszesnek érezni magunkat. Az olyan mentális egészségügyi problémák, mint a szorongás és a depresszió gyakoribbak, mint valaha – különösen a szülőknél.

Bár példátlan időket élünk, a krónikus stressz – vagy a stressz, amely hosszú ideig állandó és elsöprő erejű – nem újdonság néhányunk számára. A traumát átélő egyének, például a menekültek, vagy a szegénységgel küzdő családok, évekig vagy akár évtizedekig krónikus stresszben élnek. Ennek eredményeként a kutatók régóta vizsgálják a szülői stressz hatásait a gyermekekre.

A szülői stressz hatása a gyerekekre

Klasszikus kutatások kimutatták, hogy a stresszes környezetben élő gyerekek a fejlődés egy bizonyos pontján mindenféle viselkedési és érzelmi problémával szembesülhetnek. Például a szülők saját szorongása és stressze összefüggésbe hozható gyermekeik érzelmi problémáival, beleértve a viselkedési problémákat, az agressziót, a szorongást és a depressziót.

Az anyai stresszt olyan csecsemőkori tényezőkkel is összefüggésbe hozták, amelyek a csecsemők idősödésével későbbi szorongást jeleznek előre, nevezetesen egy nehéz temperamentumhoz vagy olyan személyiség kialakulásához vezetnek, amelyet sok negatív érzelem jellemez. Ezen kívül az anyai szorongás és depresszió a gyermekek impulzivitásához és a figyelem problémáihoz is kapcsolódik.

A várandósság alatt

Fontos, hogy a stressz már a születés előtt is hatással lehet a gyermekre. Például azok az anyák, akik valamilyen traumát élnek át a terhesség alatt, mint például a holokauszt idején terhes anyák, vagy akiket szeptember 11-én kellett evakuálni a Világkereskedelmi Központ környékéről, hajlamosak voltak olyan csecsemőket szülni, akiknél nagyobb volt a depresszió és a szorongás kockázata. Ezeknek a csecsemőknek szignifikánsan több születési szövődményük is volt. Esetükben a méh véráramlása károsodott, a koraszülés és az alacsony születési súly is problémát jelentett. Ezek a születési problémák későbbi életkorban magas vérnyomáshoz vagy cukorbetegséghez vezethetnek.

Ez azt sugallja, hogy mind a trauma, mind a krónikus stressz hatásai nemcsak a bőr alá kerülhetnek, érintve az anyát és a magzat biológiáját is, hanem egyik generációról a másikra is átadhatók.

A témával kapcsolatos újabb kutatások során a magzatok agyát kutatták édesanyjuk hasán keresztül, hogy megvizsgálják a krónikus stressz neurobiológiai következményeit. Általánosságban elmondható, hogy ez a kutatás kimutatta, hogy az anyák stressze a magzatok agyának csökkent funkcionalitásával jár.

Például egy nemrégiben végzett tanulmányban a kutatók több mint 100 terhes anyát vizsgáltak meg. Azt találták, hogy az anyai stressz a magzat csökkent funkcionális agyi kapcsolatával jár. Más szóval, a stresszes anyák magzatai csökkent funkcionális agyi aktivitással rendelkeztek, összehasonlítva a kevésbé stresszes anyákkal. Fontos, hogy a stresszes anyák csecsemői hamarabb is születtek, összhangban a korábbi kutatásokkal, amelyek a születés előtti stresszt a születési szövődményekhez kapcsolták.

Mit lehet tenni?

Bár ezek az anyai stresszen alapuló magzati változások természetes reakciók a stresszes környezetben való fejlődésre, ez nem jelenti azt, hogy ne próbálhatnánk segíteni. A stresszes környezetben felnőtt gyerekek ismételten mindenféle viselkedési és érzelmi problémával szembesülhetnek. Az első dolog, amit tehetünk, hogy megpróbálunk nem ítélkezni vagy hibáztatni az anyákat a stressz miatt. Ezen általában nem tudnak segíteni, különösen azok az anyák, akik traumatikus körülmények között gondozzák gyermekeiket, vagy miközben szegénységgel küzdenek.

Ehelyett anyagi és szociális támogatást is nyújthatunk számukra, hogy csökkentsük belső stresszüket és a fejlődő gyermekeiket körülvevő stresszes környezetet.

Nemrég a Baby’s First Years Study elkezdett véletlenszerűen kiosztani havi 333 dollár vagy havi 20 dollár készpénzajándékot szegénységben élő anyáknak. Ennek nyomán változásokat találtak az olyan csecsemők agyi reaktivitásában, akiknek édesanyja nagyobb készpénzajándékot kapott azokon a területeken, amelyek magasabb nyelvi, kognitív és szociális-érzelmi pontszámokhoz kapcsolódnak a szabványosított értékeléseken. Más szóval, az anyákra nehezedő anyagi terhek egy részének enyhítése mérhető hatással volt csecsemőik agyára.

A legfőbb üzenet itt az, hogy a stresszes környezet nem csak a gyerekek viselkedésére van hatással; a bőr alá kerül, még születésük előtt kihat a fejlődésükre.

A kutatások azt sugallják, hogy a gondozókra, különösen a várandós anyákra nehezedő stressz csökkentésének elősegítése az egyik fontos módja annak, hogy csökkentsük ennek a stressznek a fejlődő gyermekekre gyakorolt ​​hatását. Más szóval, néha a gyerekek megsegítésének nagyszerű módja, ha először az anyukájukon segítünk.

VIDEO Jobb ember vagy, mint hinnéd, ha ez az 5 dolog jellemző rád

Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!