A gyerekek nem „tiszta papírlapként” jönnek a világra, de tény, hogy az életkörülményeink, különösen az első néhány évünk befolyásolhatja néhány későbbi adottságunkat vagy készségünket. Ilyen például az is, hogy első gyerekként, vagy már testvérek közé érkezünk.
Az elmélet, miszerint a testvéreink, és különösen az, hogy a családunkban hol állunk a testvérek sorrendjében, hatással van a személyiségünkre, nagyon régóta létezik. A pszichoanalitikus Alfred Adler sokat írt erről, és az ezt követő empirikus kutatások látszólag alátámasztották az elképzeléseit: az elsőszülöttek felelősségteljesebbek, jobban teljesítenek és szabálykövetőbbek. A fiatalabb testvérekre ezek a tulajdonságok kevésbé jellemzőek, ugyanakkor a társaik szimpatikusabbnak tartják őket.
Meglepő módon az intelligenciateszteken is megmutatkoztak a különbségek
Válaszul arra a közszájon forgó állításra, hogy a később született testvérek valamivel alacsonyabb pontszámot érnek el IQ-teszteken, mint az elsőszülött testvérek, a kutatók az 1970-es években egy családi alapú társadalmi mechanizmust javasoltak, amelyet érdekes módon egyfajta pszeudo-matematikai egyenletben fogalmaztak meg. Azt mondták, hogy meg lehet becsülni a háztartásban uralkodó intellektuális légkört, ha összeadjuk az egyes tagok hozzájárulásait, és elosztjuk a tagok teljes számával, hogy átlagot kapjunk.
A hozzájárulások azt jelentik, hogy az egyes tagok mit tesznek le az asztalra, érdekes tapasztalatok és tanulható tartalmak formájában.
Amikor az első gyermek megszületik, értelemszerűen ehhez még semmit sem tesz hozzá, de tegyük fel, hogy a szülei érdekes és a világ dolgaiban szerepet vállaló emberek. Így talán mindkét szülő 100-as pontszámot hoz, az újszülött pedig 0-t: a háztartás klímája (100+100+0)/3, ami 67. Ha három év múlva megszületik a következő csecsemő, ez a csecsemő sem járul hozzá először semmivel (0) a család pontszámhoz.
Az idősebb gyermek 3 éves, tehát talán egy kis önálló anyaggal már hozzájárul ehhez, de nyilvánvalóan még nem sokkal (mondjuk 15 ponttal). Közben maguk a szülők valamivel kevésbé érdekesek, mint korábban. Kevesebbet olvasnak és vitatkoznak az ötletekről, és több időt töltenek azzal, hogy gyümölcslevet törölnek fel a konyhapultról. Így most mindketten 90-es pontszámot hoznak. Ez azt jelenti, hogy a háztartás pontszáma (90+90+15+0)/4, ami 49-et jelent.
Így a második baba az első három évét tulajdonképpen más háztartásban tölti, mint az első három évét, mégpedig egy alacsonyabb pontszámú háztartásban.
És így tovább. Ne feledjük, hogy ez az elmélet kifejezetten az IQ-eredményről szólt. Természetesen a később született gyerekek családi környezete sok mindenben más, és ezek közül sok nagyszerű a készségfejlesztés szempontjából. Innen ered az a megállapítás, hogy a később születetteket szimpatikusabbnak és könnyedebbnek értékelik.
Lehet, hogy az IQ-hatásnak van valamilyen biológiai mechanizmusa is?
Norvég kutatók ezt a gondolatot olyan gyermekek bevonásával vizsgálták, akiknek idősebb testvére fiatalon meghalt. A második gyermek ezek alapján biológiailag a második, de funkcionálisan a legidősebb volt a szerepét tekintve. Ezek a második testvérek úgy teljesítettek, mint az elsőszülöttek, tehát az IQ-teszteken elért különbségek oka nem biológiai. Ugyanakkor figyelembe kell vennünk azt is, hogy a magasabb pontszám egy teszten nem feltétlenül egyenlő azzal, hogy okosabbak vagyunk.
Az IQ különbözhet, de a személyiségünkre nincs hatással a születési sorrend
Egy több százezer amerikai középiskolás diák bevonásával végzett vizsgálat nagyon kevés bizonyítékot talált a testvér alapú személyiségbeli különbségekre (de megismételte az IQ-eredményt). Ugyanezek a kutatók tanulmányukban összefoglalták a korábbi szakirodalmat sújtó legfontosabb módszertani problémákat is. Végül arra a következtetésre jutottak, hogy nincsenek szisztematikus személyiségek. Egy másik, a világ minden tájáról származó adatokat felhasználó, nemrégiben készült tanulmány sem talált egyáltalán bizonyítékot a testvérek sorrendjével összefüggő szisztematikus személyiségbeli különbségekre.
Nyitókép: eclipse_images/istockphoto.com