A fóbiáknak számos változata létezik, melyből néhány talán megmosolyogtatónak tűnik, de attól még elszenvedőjének nem kevésbé kellemetlen vele élni. A telefóbia is ezek közé tartozik.
A szociális szorongások egyik fajtája a telefonon történő beszélgetésektől való félelem, vagyis a telefóbia. Normálisnak tekinthető, ha fontos vagy hivatalos telefonbeszélgetés előtt kicsit izgulunk és feszengünk a telefonálás során, a telefóbia azonban ennél tovább megy.
Manapság mindenkinek van telefonja és teljesen megszokott dolog hívásokat intézni. Épp ezért érthetetlennek tűnhet, hogy egyesek zavarba jönnek egy ilyen hétköznapi tevékenységtől. Pedig így van: aki telefóbiával küzd, az a fontosabb hívásokat rendre elnapolja, ha a munkája megköveteli a telefonon bonyolított beszélgetést, azt szorongva teszi. A megcsörrenő telefon hangjától pedig görcsbe rándul a gyomra.
Mik a telefóbia jelei?
Az érintett személyt teljesen felesleges aggodalmak gyötrik a telefonálással kapcsolatban. Például retteg, hogy rosszkor hívja a másikat, fél attól, hogy nem megfelelően alakul a beszélgetés, aggódik azon, hogy mit és hogyan mondjon. Ezek a téves elképzelések hiába alaptalanok, mégis léteznek a fejében és még tovább fokozzák a szorongását.
Feszült viselkedése és a hívások elodázása, a másokkal való telefonos kapcsolattartás azonban nem azt mutatják, hogy a többi emberrel van problémája és ezért kerüli őket, hanem maga a telefonos beszélgetés zavarja. Ezt gyakran a környezet nem tudja, így könnyen hihetik azt a szorongó ember ismerősei, hogy valamiért nem akar velük kapcsolatba lépni, pedig nem erről van szó.
Van rá megoldás
A szorongás mértéke egyénenként eltérő lehet, a kisebb gyomorgörcstől a pánikrohamig széles a skála. Legrosszabb esetben az érintett teljesen elzárkózik a telefonhasználattól. Akinél komoly tünetek jelentkeznek, érdemes pszichológus segítségét kérni, mert könnyebb leküzdeni a telefonálás kiváltotta szorongást, ha sikerül kideríteni a félelem okát.
A szorongásos tüneteket leggyakrabban az érintett téves valóságérzékelése váltja ki. A terápia segíthet ezeket a tévképzeteket felülírni, így a hozzájuk kötődő viselkedés is megváltozik. A félelmet keltő gondolatok kicserélése más, reálisabb gondolatokra megnyugvást hoz.
A terápia mellett az érintett maga is sokat tehet a szorongás leküzdéséért. A telefonálás kiiktatása helyett érdemes azt a napi rutin részévé tenni, előre kijelölni, mikor intézi a fontos hívásokat. Így előre készülhet rájuk és számára nyugodt időszakban foglalkozhat velük.
Lehet jegyzetet készíteni, előre összeírni a kérdéseket, gondolatokat, amelyeket majd a beszélgetés alatt felvezet; a felkészültség önbizalmat ad és csökkenti a szorongást. Megoldás lehet a videohívás is, ha valakit a telefonálás személytelensége zavar. A másik arckifejezéseit, gesztusait látva könnyebben hitelt ad a szavainak és nem bonyolódik szorongást keltő találgatásokba, hogy mit is gondolhat a másik a vonal túlsó végén.