Manapság egyre több kutatás próbálja kideríteni, hogy a szexualitás szerepe pontosan hol helyezkedik el a napjainkban. Érdekes, hogy megfigyelhető egyfajta körforgás a szexuális „trendekben”, ahogy az öltözködésben vagy a frizura divatban is. Az elmúlt évtizedek során például mindinkább felszabadultak az erkölcsök, és háttérbe szorultak a mély érzelmek, ezzel arányosan pedig a tartós párkapcsolatok száma is csökkent. Ez a jelenség a legfiatalabb, Z generációnál kiválóan megfigyelhető! Ugyanakkor ez a magas fokú felszínesség, és a ferde tükör, amit az új nemzedék elénk tart, elindított egy folyamatot, mely tavaly kezdett igazán kibontakozni. Az Y generációban, azaz a mai 25-35 évesek között megjelent az igény a mély és tartós párkapcsolatok irányába.
Az egyik kizárja a másikat?
Az igazán érdekes fordulat azonban a párkapcsolatok tartalmában keresendő. Ugyanis bizonyos kutatások szerint a szex szerepe elkezdett háttérbe szorul, a spirituális kapcsolódás javára. Míg pár évvel ezelőtt a szex minőségének és mennyiségének döntő szerepe volt egy párkapcsolat alakulásában, addigra ez mára visszalépett a fontossági ranglétrán, teret engedve a mélyebb érzelmeknek, az összetartozás lelki megvalósulásának.
De vajon miért billenne a mérleg nyelve egyik vagy másik irányba? Miért nem járható az arany középút, ahol a spiritualitás és a szexualitás ugyan azon a helyen állnak?
Kép forrása: DenKostiukBO/Depositphotos
A válasz kicsit összetettebb, mint gondolnánk. Ugyanis a jelenség nem egy bizonyos indukcióra vezethető vissza, sokkal inkább több apró kiváltó ok húzódik meg a háttérben. Erre több tanulmány is rávilágított az elmúlt évek során, melyek különböző nézőpontból vizsgálták a szexualitás funkcióját. Volt, ahol a kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a mai gazdasági helyzet miként hat a libidóra. Ebben az esetben sok pár számolt be hasonló nézőpontról, miszerint fontosabbnak tartják, hogy egy nehéz, stresszes munkanap végén legyen valaki, aki megnyugvást, az otthon melegét biztosítja számukra, mint a szexuális aktusok száma.
Érdekesség ugyanakkor, hogy a minőség fontosságában szinte minden résztvevő pár egyetértett. Egyes pszichológusok ezt a jelenséget – tehát a szex szerepének visszaesését – azzal magyarázták, hogy a jelenlegi társadalmi és gazdasági viszonyok nem ideálisak a gyermeknemzésre, így az észérvek felülírják az ősi ösztönöket, melyek a szexuális vágy csökkenéséhez is vezethetnek. Mindazonáltal ugyanezek a körülmények felelősek azért is, hogy nagyobb igényt érzünk egy biztos társra, aki érzelmi és intellektuális támaszt képes nyújtani.
Az egyensúlyhoz vezető út
Fontos kihangsúlyozni, hogy a szexualitás nem egyenlő a szex-el. A testi érintkezés, az ölelés, a csók, egymás megérintése, ezek mind a szexualitáshoz sorolhatók, melyek véleményem szerint nélkülözhetetlenek egy mély és tartós párkapcsolat kialakulásához. Tehát a fent említett felmérések sokkal inkább a konkrét aktusok számát és minőségét hivatottak kielemezni, sem mint egy átfogó tanulmányt arról, hogy napjainkban miért válik egyre fontosabbá a spirituális kapcsolódás.
A szex szerepe tehát átalakulóban van, és kezd megjelenni egy sokkal összetettebb kapcsolati rendszer, de a szexualitás továbbra is jelen van. Az egyensúlyra pedig talán akkor lelhetünk rá, mikor képesek vagyunk kialakítani a társunkkal egy közös igényt a szexuális aktusok gyakoriságát, illetve azok minőségét illetően, ugyanis a lelkiek önmagukban mit sem érnek, ha nem vagyunk képesek teret engedni a testiségnek, legyen szó egy valódi érzelmektől fűtött ölelésről, vagy egy szexuális aktusról!