Az egyik kizárja a másikat?
Az igazán érdekes fordulat azonban a párkapcsolatok tartalmában keresendő. Ugyanis bizonyos kutatások szerint a szex szerepe elkezdett háttérbe szorul, a spirituális kapcsolódás javára. Míg pár évvel ezelőtt a szex minőségének és mennyiségének döntő szerepe volt egy párkapcsolat alakulásában, addigra ez mára visszalépett a fontossági ranglétrán, teret engedve a mélyebb érzelmeknek, az összetartozás lelki megvalósulásának.
De vajon miért billenne a mérleg nyelve egyik vagy másik irányba? Miért nem járható az arany középút, ahol a spiritualitás és a szexualitás ugyan azon a helyen állnak?
Kép forrása: DenKostiukBO/Depositphotos Olvass még a témában
A válasz kicsit összetettebb, mint gondolnánk. Ugyanis a jelenség nem egy bizonyos indukcióra vezethető vissza, sokkal inkább több apró kiváltó ok húzódik meg a háttérben. Erre több tanulmány is rávilágított az elmúlt évek során, melyek különböző nézőpontból vizsgálták a szexualitás funkcióját. Volt, ahol a kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a mai gazdasági helyzet miként hat a libidóra. Ebben az esetben sok pár számolt be hasonló nézőpontról, miszerint fontosabbnak tartják, hogy egy nehéz, stresszes munkanap végén legyen valaki, aki megnyugvást, az otthon melegét biztosítja számukra, mint a szexuális aktusok száma.
Érdekesség ugyanakkor, hogy a minőség fontosságában szinte minden résztvevő pár egyetértett. Egyes pszichológusok ezt a jelenséget – tehát a szex szerepének visszaesését – azzal magyarázták, hogy a jelenlegi társadalmi és gazdasági viszonyok nem ideálisak a gyermeknemzésre, így az észérvek felülírják az ősi ösztönöket, melyek a szexuális vágy csökkenéséhez is vezethetnek. Mindazonáltal ugyanezek a körülmények felelősek azért is, hogy nagyobb igényt érzünk egy biztos társra, aki érzelmi és intellektuális támaszt képes nyújtani.
