5 dolog, amit sajnálok, hogy az anyukám nem mondott el nekem a párkapcsolatokról

Írta: ,

„Valaki igazán szólhatott volna előre, hogy ez ilyen…” – gondolhattad tini fejjel, amikor a szerelemről volt szó. És teljes jobban gondolhatod most is, hiszen a férfiak és nők viszonyában nincsenek szabályok, ismert utak vagy biztos fogódzók. Csak a sírva-nevetve megszerzett saját tapasztalatok. Joyce Linder családterapeuta a Huffington Post hasábjain gyűjtötte össze, mit hallott volna szívesen annak idején az anyukájától.

„A szerelem könnyű, de jó értelemben nehéz is.”

1/5 „A szerelem könnyű, de jó értelemben nehéz is.”

Természetes áramlásként éled meg, amikor minden a helyére kerül. Nincsenek olyan kérdések, hogy „vajon tetszem neki?” vagy „fel fog-e hívni?”.

Mert a szíved mélyén tudod, hogy ő is ugyanúgy érez irántad. Semmi dráma, semmi feszültség. Ez ritka felállás, de ahol sikerül, ott is beüt a krach, mert egy másik emberrel való bármiféle kapcsolat bizalmat igényel, ami természetes módon félelmet ébreszt.


Lehetséges! Ezért nem szabad feladnod, hogy megtalálod az igaz szerelmet


A félelem pedig meggondolatlan, kapkodó cselekvésre ösztönöz. „Mindenki azt hiszi, hogy a párkapcsolatán kell dolgozni.

Szerintem viszont inkább azon, hogy tudja kezelni a félelmeit. Hogy akkor is kitartson a másik mellett, amikor valami nincs rendjén. Nem fenékig tejfel a közös élet, de megéri” – magyarázza Joyce.

„Előbb magadat kell szeretned, utána fog más is téged.”

2/5 „Előbb magadat kell szeretned, utána fog más is téged.”

Az unásig ismételt útmutatás valójában színtiszta igazság. Annak ellenére viszont, hogy rengetegen hajtogatják, csak kevesen vannak tisztában a valódi jelentésével.

Gyökere ugyanis a bizalom és a bizalmatlanság már említett ellentétpárja: amíg nem vagy jóban saját magaddal, egyszerűen még a legkedvesebb szavakat sem fogod elhinni a másiknak.

Ő emiatt kényszert érez majd az állandó bizonygatásra, s mivel eleve nem járhat sikerrel, még egy ember önértékelésének lőttek. Már ha hajlandó addig vesződni veled…

„Ha egy házba lépve megállapítod, milyen ronda a fal, senki sem fogja tudni elhitetni veled, hogy gyönyörű a színe” – összegzi Joyce, miért nem várhatod kívülről a segítséget.

 „A férfiakat nem véletlenül nevezik ellenkező nemnek.”

3/5 „A férfiakat nem véletlenül nevezik ellenkező nemnek.”

„Nem vagyok biztos abban, hogy a pasik egyenesen másik bolygóról jöttek volna. Tény viszont, hogy akad néhány lényeges különbség a férfi és a női látásmód között” – fejti ki a családterapeuta.

Bizonyára veled is megesett már, hogy tisztán érzelmi döntést vártál volna egy úriembertől, aztán pedig mélyen csalódtál benne, amiért más érvek mentén határozott.

Joyce nem várja el egyik páciensétől sem, hogy párkapcsolati témájú önsegítő könyvek tucatjait olvassa végig.

Csupán annyit kér tőlük: ne várják el egy kutyától, hogy macskaként viselkedjen. Egy férfi ugyanis soha nem fog úgy asszociálni, gondolkodni és cselekedni, mint egy nő – és ez így normális.

„A mértékletesség és az egyensúly a lényeg.”

4/5 „A mértékletesség és az egyensúly a lényeg.”

Emlékszel, mennyire megszállottá tett az első szerelem? Nem tudtál enni és aludni sem.

Mintha a párod puszta jelenléte fedezte volna valamennyi testi-lelki szükségleted.

Ez normális, és az új kapcsolatok elején még vissza is köszönhet – ám jellemzően csak egy bizonyos időre. Egyszerűen irreális elvárás, hogy életed minden egyes percét a másiknak szenteld, vagy hogy ugyanezt reméld tőle.

Mindkettőtöknek szüksége van valamennyi önállóságra, illetve munkával vagy hobbival, barátokkal vagy egyedül töltött időre.

A kiegyensúlyozott élet hasonlít az egészséges táplálkozásra, hiszen minden benne foglaltatik a megfelelő mennyiségben.

„Az egészséges kapcsolat alapja a tisztelet.”

5/5 „Az egészséges kapcsolat alapja a tisztelet.”

Akár hiszel a vonzás törvényében, akár nem, szerelemi ügyek terén 100%-ig biztos, hogy aki nem tiszteli magát, olyan partnerre tesz szert, aki kegyetlenül bánik vele.

Hiszen csak az tűr el bármiféle bántalmazást, aki azt hiszi, megérdemli.

Még mielőtt „selejtesnek” éreznéd magad emiatt, érdemes tudnod, hogy életében legalább egyszer mindenki bántalmazás áldozatává válik, még ha „csak” szóbeli formában is.

Ép öntudattal viszont fokozatosan kialakul benned egy vészjelző rendszer, ami rögtön csilingel, ha baj van.

Amíg tiszteled magadat, egyvalaki csak egyszer próbálhat meg bántani – másodjára már esélye sem lesz rá, hogy megtegye, mert rég magad mögött hagytad.

Te mit gondolsz ezekről a tanácsokról? Örültél volna, ha kamaszként hallod őket anyukádtól?