Iratkozz fel a Bien.hu hírlevelére!
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
Nem akarsz taktikázni
Amikor még csak ismerkedünk a párkapcsolatokkal, próbáljuk felmérni az erőviszonyokat, időnként követünk el baklövéseket. Akkor és ott ez nyilván kínos és gyerekes, de ezeken át kell esni ahhoz, hogy a későbbiek folyamán fejlődni tudjunk és levonjuk a tanulságokat. Harminc felett már nincs szükség arra, hogy taktikázzunk, de ha lenne, akkor inkább továbblépnénk – egyszerűen nem éri meg.
Nem akarjuk a másikat féltékennyé tenni, befolyásolni, rávenni valamire, amit magától nem tenne meg. Pontosan tudjuk, hogy ez hosszútávon egyszerűen nem fog működni. Ennyi idősen már tisztában vagyunk azzal, hogy amit erőltetni kell, az régen rossz.
Előbb fújunk visszavonulót, minthogy bármiért is kicsinyes bosszút forraljunk.
Nem akarjuk a másikat féltékennyé tenni, befolyásolni, rávenni valamire, amit magától nem tenne meg. Pontosan tudjuk, hogy ez hosszútávon egyszerűen nem fog működni. Ennyi idősen már tisztában vagyunk azzal, hogy amit erőltetni kell, az régen rossz.
Előbb fújunk visszavonulót, minthogy bármiért is kicsinyes bosszút forraljunk.
Higgadtabban veszed az akadályokat
A húszas éveinkben, vagy még korábban, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy minden a szerelem körül forog, de különösen azt, hogy mindennek közepén egyetlen egy férfi van. Harminc felett már pontosan tudjuk, hogy a szerelem és a megfelelő férfitárs megtalálása nagyon lényeges dolog, de nem az egyetlen fontos része az életünknek.
Sokkal könnyebben birkózunk meg ennyi idősen az akadályokkal, a szakításokkal, a kudarcokkal.
Nem rágódunk rajtuk annyit és előbb felállunk a padlóról. Mintha egyfajta nyugodtság, elfogadás telepedne ránk a negatív élmények hatására is, érettebben, átfogóbban látjuk a saját életünket és pontosan tudjuk, hogy egy kapcsolat vége csakis valami új, jó dolog kezdete lehet.
Sokkal könnyebben birkózunk meg ennyi idősen az akadályokkal, a szakításokkal, a kudarcokkal.
Nem rágódunk rajtuk annyit és előbb felállunk a padlóról. Mintha egyfajta nyugodtság, elfogadás telepedne ránk a negatív élmények hatására is, érettebben, átfogóbban látjuk a saját életünket és pontosan tudjuk, hogy egy kapcsolat vége csakis valami új, jó dolog kezdete lehet.
Fotók: pexels.com
Olvass még a témában
„Azért, mert egyre többet teszel érte, a férjed nem fog jobban szeretni” Gondolatok egy válóperes ügyvédtől
„Minden nap beszéltünk, mégsem engem választott” – érzelmi intimitás elkötelezettség nélkül
„Úgy viselkedett, mintha ő lenne a párja” – Amikor a sógornő teszi tönkre a házasságot
