A ma használt magyar nyelvben körülbelül 800-1000 olyan szó van, ami alapnyelvi eredetű. Elég nehéz dolgunk lenne tehát, ha megpróbálnánk idegen eredetű szavak nélkül kommunikálni.
Az idegen eredetű szavakról ma már nem érezzük úgy, hogy nem magyar szavak (például óra, iskola, stb.), de az idegen szavak használatával sincs semmi baj, ha a megfelelő helyen és helyesen használják őket. Az alábbi kifejezésekkel azonban sokaknak meggyűlik a baja. Te a valódi értelmükben használod őket? És találkoztál már olyannal, aki láthatóan azért használta őket, hogy okosabbnak tűnjön, de maga sem tudta, mit jelentenek pontosan?
Patetikus
A görög eredetű szó jelentése heves, szenvedélyes, általában érzelmekkel telített, emelkedett eseményekre, beszédekre használjuk, újabban viszont egyre többen szánalmas jelentésben használják. Ennek az oka valószínűleg az lehet, hogy az angol pathetic szó valóban így fordítandó.
Még az sem kizárt, hogy a patetikus éppen egy jelentésváltozáson megy keresztül: ilyesmiről akkor beszélünk, ha egy bizonyos szót olyan sokan kezdenek egy másik értelemben használni, hogy az a jelentés is „érvényes” lesz.
Jó példa erre a lamentál, ami eredetileg azt jelenti, panaszkodik, és egy egész generáció ebben az értelemben is használja, azonban van egy „töréspont”, ami alatt hosszasan töpreng, mérlegel értelemben használja szinte kivétel nélkül mindenki. Lehet, hogy éppen a patetikussal is ez történik.
Még az sem kizárt, hogy a patetikus éppen egy jelentésváltozáson megy keresztül: ilyesmiről akkor beszélünk, ha egy bizonyos szót olyan sokan kezdenek egy másik értelemben használni, hogy az a jelentés is „érvényes” lesz.
Jó példa erre a lamentál, ami eredetileg azt jelenti, panaszkodik, és egy egész generáció ebben az értelemben is használja, azonban van egy „töréspont”, ami alatt hosszasan töpreng, mérlegel értelemben használja szinte kivétel nélkül mindenki. Lehet, hogy éppen a patetikussal is ez történik.
Cinikus
Sokan büszkén állítják, hogy nagy rajongói a cinizmusnak, esetleg önmagukat is cinikus embernek tartják. Talán néhányan így is gondolják, de a többség valószínűleg az iróniára, ironikusra gondol.
A cinikus jelentése ugyanis gúnyos, közönyös, értékeket nem tisztelő, sőt, akár hitvány is lehet. Ezzel szemben az irónia kesernyés, maró gúny, humort és gúnyosságot ötvöző csipkelődés.
A cinikus jelentése ugyanis gúnyos, közönyös, értékeket nem tisztelő, sőt, akár hitvány is lehet. Ezzel szemben az irónia kesernyés, maró gúny, humort és gúnyosságot ötvöző csipkelődés.