A mai, rohanó világban rengeteg stresszfaktornak vagyunk kitéve. Ha ez még nem lenne elég, az utóbbi időszakban olyan kihívásokból is akad bőven, amelyeket az infláció, vagy éppen az országunk szomszédságában zajló háború idézett elő. Hogy mindezek ellenére a testi és a lelki egészségünket is képesek legyünk megőrizni, nem árt, ha célzottan is dolgozunk azon, hogy kevésbé legyünk stresszesek. Ebben segíthet az ASMR pszichológiája.
VIDEO Nagy éves horoszkóp 2025: így alakul az éved személyes és munkahelyi fronton
Sóvágó Lilla tanulmányai során kezdett el mélyebben foglalkozni a jelenséggel, mostanra pedig számos olyan pozitív tapasztalattal találkozott, amelyek alapján az ASMR-t bizony minél többünknek ideje megismernie.
Mikor és minek hatására tudatosult benned, hogy a pszichológiai pálya a te utad?
Emlékszem, hogy egyre közeledett a felvételi jelentkezés határideje, én pedig még mindig nem tudtam milyen irányba tanuljak tovább. Végül segítséget kértem a környezetemtől. Megkérdeztem a családomat és a barátaimat, hogy szerintük melyik szakma illene leginkább hozzám, és a legtöbben a pszichológiát ajánlották. Tulajdonképpen az ő javaslatukra választottam ezt a pályát, de a lényeg, hogy nagyon örülök, hogy hallgattam rájuk, tökéletes döntés volt. Innen is nagyon köszönöm Édesapámnak, aki egy egyetemeket és szakokat listázó újságban, elsőként rámutatott a pszichológia szakra.
Mit is takar tulajdonképpen az ASMR jelensége?
Az ASMR, hosszabban Autonóm Szenzoros Meridián Válasz, egy szenzoros jelenség. A kifejezéssel videómegosztó platformokon találkozhatunk (pl. YouTube, TikTok). Az ASMR videók esetén olyan tartalmakról beszélünk, ahol bizonyos vizuális és audio ingerek hatására a nézők pozitív érzelmi változást (stressz –és szorongáscsökkenés, nyugalom érzése) tapasztalnak, többen fejtetői bizsergésről is beszámolnak. Az utóbbi érzést kellemes libabőrözésként tudnám leírni.
A legnépszerűbb ASMR-ingerek a következők: suttogás, személyes figyelem, kopogó hangok, lassú mozgások.
Maga az élmény nem új jelenség, hiszen a mindennapok során is átélhetjük az említett érzelmi és fiziológiai válaszokat társainktól érkező nyugtató, gondoskodó magatartás hatására. Az ASMR pontosan ezt a kellemes, ápoló interakciót imitálja és ülteti át a digitális világba. Így lényegében technológiailag közvetített intimitás formájának tekinthető.
A videóban szereplő személy (ASMR-alkotó) ezt úgy éri el, hogy úgy tesz, mintha valóban a nézővel szemben ülne, beszél hozzá, simogatja a kamerát, mintha az a néző lenne.
Hol találkoztál vele először, és mi fogott meg benne?
Lényegében az első „találkozás” egészen gyerekkoromra visszanyúlik. Emlékszem, hogy mindennapi társas interakciók során, például amikor valaki kedvesen, szinte már gondoskodóan kommunikált velem, megtapasztaltam ezt a jellegzetes fejtetői bizsergést, illetve nyugodtabbnak éreztem magam. Magát a jelenséget még akkor nem tudtam nevén nevezni. Majd évekkel később, érettségi idején relaxációs videókat kerestem, és így leltem rá az ASMR videókra. Számomra nagyon érdekes volt, hogy a videók hatására is éreztem azt az érdekes bizsergést, valamint a pozitív érzelmi változást.
Mikor már pszichológiát tanultam az egyetemen, elgondolkodtam rajta, hogy mi lehet ennek az egész jelenségnek a tudományos magyarázata. És valóban, az eddigi tanulmányok arra utalnak, hogy az ASMR a szociális gondoskodás egy formája lehet. Az ASMR-ban ugyanis kulcsszerepet játszik az intimitás és a személyes figyelem.
Az ASMR egyik legnépszerűbb típusa az úgynevezett „szerepjáték” videók. A videóban szereplő személy (az ASMR-alkotó) úgy viselkedik, mintha valóban a nézővel szemben ülne. Simogatja a kamerát, mintha az a néző lenne, nyugodt, kellemes hangon beszél a nézőhöz. Emiatt az imitált, szociális jelleg miatt lehet az, hogy a videóban szereplő személy képernyőn keresztül is képes kiváltani azokat a pozitív hatásokat a nézőben, amelyeket a mindennapi, társas interakciók során is megtapasztalhat.
Pontosan hogyan kapcsoltad az ASMR-t az eddigi munkásságodhoz, és milyen eredményekre jutottál?
Az ASMR kapcsán eddig három kutatást végeztem. Az első a BA szakdolgozatom volt, amelyben a mizofónia, vagyis a hangérzékenység és az ASMR összefüggéseit vizsgáltam. Ezen vizsgálat eredményeit a Pszinapszis főeseményén is lehetőségem volt bemutatni. Majd az OTDK kutatásom témájának is az ASMR-t választottam, ahol a mindfulness-szel, az abszorpcióval és az affektivitással való kapcsolatáról gyűjtöttem információt. Itt inkább a személyiségpszichológiai vonulat jelent meg.
A mesterképzésen munkapszichológiára specializálódtam, és nagyon érdekesnek találtam, hogy munkapszichológiai kontextusban még nem született tanulmány az ASMR kapcsán. Ezt a hiányt szerettem volna pótolni a diplomamunkámmal, amelyben a társas támasz, az önegyüttérzés és munkahelyi jóllét vonatkozásában vizsgáltam a jelenséget. Ez esetben egy online relaxációs programot dolgoztam ki ASMR videók segítségével közszférában dolgozók részére. A kutatás három részből állt: előmérés kérdőívekkel és interjúval a program előtt; a 15 munkanapos program, amely során naplózással történt az adatfelvétel; illetve az utómérés szintén kérdőívekkel és interjúval.
Megkülönböztethetünk ASMR reszponzív és nem reszponzív személyeket. Az ASMR reszponzívak fogékonyabbak az ASMR élményre, vagyis nagyobb mértékben mutatnak pozitív emocionális változásokat a videók hatására, mint a nem reszponzívak.
A cikk folytatódik, lapozz!