„Nem a gondolataim vagyok.”
Az aggodalom könnyen elsöprővé válhat, ha túlzottan azonosulsz a gondolataiddal. Például:
Aggódsz és félsz, mert átfutott a fejedben: „Mindenki átlát rajtam, csaló vagyok.” Feltételezted, hogy a gondolatod helyes, és ez alapján máris ítéletet alkottál magadról.
Idegesnek érzed magad, mert elkezdesz aggódni, hogy a barátnőd/barátod még nem hívott. „Ez fura. Valami szörnyűség történhetett vele!” Úgy véled, hogy a gondolatod igaz, és ez alapján vélekedsz a jövőről.
Mindkét esetben az a tévedés, hogy a gondolataid mindig valami igazat és értelmeset mondanak rólad vagy a világról. De a gondolatok nem egyenlőek a valósággal - legalábbis nem mindig. Valójában gyakran tévednek és ilyenkor inkább ártanak. Amikor emlékezteted magad, hogy a gondolatok csak gondolatok, eltávolodsz tőlük. Így könnyebben elszakadhatsz a szorongást keltő felvetésektől.
Aggódsz és félsz, mert átfutott a fejedben: „Mindenki átlát rajtam, csaló vagyok.” Feltételezted, hogy a gondolatod helyes, és ez alapján máris ítéletet alkottál magadról.
Idegesnek érzed magad, mert elkezdesz aggódni, hogy a barátnőd/barátod még nem hívott. „Ez fura. Valami szörnyűség történhetett vele!” Úgy véled, hogy a gondolatod igaz, és ez alapján vélekedsz a jövőről.
Mindkét esetben az a tévedés, hogy a gondolataid mindig valami igazat és értelmeset mondanak rólad vagy a világról. De a gondolatok nem egyenlőek a valósággal - legalábbis nem mindig. Valójában gyakran tévednek és ilyenkor inkább ártanak. Amikor emlékezteted magad, hogy a gondolatok csak gondolatok, eltávolodsz tőlük. Így könnyebben elszakadhatsz a szorongást keltő felvetésektől.
Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!