A mese, pontosabban a hallott és olvasott mese, maga a fantázia. A gyermek ugyanis, aki a mesét hallgatja vagy olvassa, elképzeli a mesét, felszabadítja a fantáziáját, ugyanakkor tud magára, befelé is figyelni közben. Ez pedig segít levezetni a feszültséget, feldolgozni a félelmeket, a negatív dolgokat, érzéseket. De vajon hogyan hatnak a számunkra oly jól ismert régi mesék a mai gyerekekre?
A mesehallgatásnak és -olvasásnak számtalan pozitív hatása van.
- Megnyugtatja a gyermeket.
- Segít feldolgozni a félelmeit.
- Felszabadítja a fantáziát.
- Tanulsággal szolgál, amit ő maga leszűrhet.
- Minden mese belehelyezhető a gyermek valóságába, hiszen valós problémákat érint.
- Segít egy pozitív jövőkép megrajzolásában, hiszen a jó elnyeri méltó jutalmát, a rosszak pedig méltó büntetésüket.
- Segítségével a gyermek találkozik a halál fogalmával, a szerelem érzésének leírásával és más emberi érzelmekkel.
- Felejthetetlen közös élményeket ad anyával, apával, azzal, aki épp mesél.
- Segíti a gyermek érzelmi fejlődését. Együttérzésre, elfogadásra tanít, és megismerteti az igazságosságot, azt, hogy léteznek negatív érzések is, de ezeket le lehet győzni.
Egy néhány évvel ezelőtti brit kutatásban klasszikus mesék hatásait vizsgálták. A kutatók közel kétezer szülő véleménye alapján készítették el a felméréseket. A kutatási anyagból kiderül, hogy a szülők szerint a régi, klasszikus mesék a mai kor gyermekei számára túl félelmetesek, nem tudnak mit kezdeni a régi korok szokásaival, és a problémákra adott megoldásaival.
A farkas megeszi a nagymamát
A családok nagy részénél előfordult, hogy a Piroska és a farkas hallgatása közben a gyerekek elsírták magukat. Főleg az a rész volt kritikus, amikor a farkas megeszi a nagymamát. Nemcsak ez a mese volt kifogásolható a kutatásban résztvevő szülők szerint. A Hamupipőke sem végzett jobb helyen.
A szülők úgy vélték, nem jó üzenet egy mai gyermek számára, ahogy ebben a mesében a nőket ábrázolják. Egyesek szerint ugyanis negatívan hat a gyerekekre, ha a nőket csak a háztartásban ügyködve látják. A brit szülők szerint ez azt feltételezi, hogy a nők nem lehetnek önálló, független emberek. Az persze csak a szülők hozzáállásán múlik, hogy hogyan hagyják lecsapódni a gyermekben a tanulságot.
Vekerdy Tamás szerint az a jó, ha a gyermek egyénileg „fejti meg” a mesét, vagyis a tanulságot nem a szülő magyarázza el neki. Ugyanakkor szükség lehet néha egy kis magyarázatra, ami segít kicsit eligazodni a gyermeknek. Ezzel arra is ösztönözzük, hogy merjen kérdezni.