A pszichofitnesz öt kulcsszava: kacagj, kocogj, lazíts, érints, segíts

A pszichofitnesz öt kulcsszava: kacagj, kocogj, lazíts, érints, segíts

Címlap / Életmód / Egészség / A pszichofitnesz öt kulcsszava: kacagj, kocogj, lazíts, érints, segíts

Bagdy Emőke pszichológus asszony Pszichofitnesz című könyvében  érdekes testi és lelki folyamatok és kísérleti bizonyítékok megosztásával ajánl olvasói számára lehetőségeket a stressz fizikai szinten való oldására.

Mi a pszichofitnesz?

„Veled sincs minden rendben, velem sincs minden rendben, és ez így van rendben!” Bagdy Emőke Paul Watzlawick kaliforniai szociálpszichológust idézi. Való igaz, hogy a mindennapokban ránk zúduló stressz alól nem tudjuk kivonni magunkat.
Csak úgy tudnánk elkerülni, ha nem járnánk dolgozni, és kerülnénk a családtagjainkkal való kommunikációt. Ez lehetetlen, ezért fel kell vérteznünk magunkat, hogy védekezni tudjunk. Önfejlesztő, lazító technikák tanulásával és alkalmazásával képesek lehetünk a nehézségek ellenére jól érezni magunkat, és így egészségesek maradunk. Erről szól a pszichofitnesz.

Kacagj!

A nevetés tudományával a gelotológia foglalkozik. A nevetés serkenti az életerőnket azáltal, hogy ingerli az agyunkban található örömközpontot, majd az inger két irányban halad tovább: az immunrendszer és az örömhormont (endorfint) termelő sejtek felé.
Hangtani kutatások igazolták, hogy a gurgulázó, szakadozott nevetés (hahaha, hihihi, hohoho) belsőleg oldó hatású: „feldarabolja” a haragot, elvezeti a negatív indulatokat.
Kutatók akut stresszhelyzetben levőket vizsgáltak: vizsga előtt álló egyetemistákat és friss szerelmi csalódásban szenvedőket. Megállapították, hogy a stressz károsítja az immunrendszert, viszont nevetéssel a káros hatás ellensúlyozható. Az együtt nevetés fokozza az összetartozás érzését, mert azonos hullámhosszra kerülnek az agyi folyamatok.
Jó lelki állapotba kerülünk tőle, ezért hajlamosak vagyunk még többet nevetni. Agresszív folyamatokat engedünk ki, megszabadulunk a feszültségeinktől, amikor nevetünk. A haraggal, az ellenségességgel pusztítjuk magunkat, de a nevetéssel ezt kiengedhetjük.

Kocogj!

Minden mozgásnak van egy ritmusa. A nagymozgásoknak szorongáscsökkentő hatásuk van. A nagymozgások olyan lendítő, köröző mozgások, amelyek a gravitációs tehetetlenségen alapulnak. Ezek kapcsolatban állnak az agy extrapiramidális rendszerével, amelynek közvetlen közelében található a szorongásközpont. Ezért vagy szorongunk, vagy nagymozgásokat csinálunk.
Bagdy Emőke azt javasolja, hogy konfliktushelyzetben, a vitapartnerünk jelenlétében nem, de reggelente érdemes ilyen nagy mozdulatokból álló tornát végezni, hogy uralni tudjuk a napközben ránk váró stresszhelyzeteket. A ritmikus, egyenletes mozgásban ‒ amilyen a futás vagy a nordic walking is ‒ az a legfontosabb, hogy a ritmikus mozgás elmélyítésével az ősi, programozott ritmusra vissza tudunk állni, és a szervezetünkben helyreáll az egyensúly.

Lazíts!

Szorongás közben bizonyos izomcsoportok, amelyek a központi idegrendszer hatására tónusban vannak, az alaptónusnál feszesebbek. Ilyenek a karok hajlítóizmai és a lábak feszítőizmai. Ha ezeket az izomcsoportokat szándékosan, a természetes feszítésnél kissé hosszabban és erőteljesebben megfeszítve tartjuk, akkor oldódik a szorongásunk. Ezzel a módszerrel segíthetünk az idegrendszerünkön, hogy végigvigye az oldó folyamatot, amellyel a sima izmok is ellazulnak, melyeket akaratlagosan nem tudunk mozgatni (pl. a nyelőcső izmai).
Ezentúl ahelyett, hogy láthatóan feszült ismerősünknek azt mondanánk: „nyugodj meg”, inkább ezt a módszert ajánljuk neki. Ha tudjuk kontrollálni a feszültségünket, akkor 50%-ban képesek vagyunk meg is szüntetni.
Megkülönböztetünk aktív és passzív relaxációt. Például futás közben eljutunk egy ponthoz, amitől kezdve módosult tudatállapotba kerülünk, és könnyedén futunk, amire éberen nem lennénk képesek.

Érints!

A gyerekkori ölelések és simogatások, amit az édesanyánktól kaptunk, még felnőttkorunkban is ellenállóvá tesznek minket a stresszel szemben.
Felnőttkorban is nagy jelentősége van a testi érintésnek, mert fokozza az oxitocin hormon termelődését, ami a biztonság, a meghittség érzését kelti bennünk.

Segíts!

Amikor önzetlenül, szívből segítünk valakinek, az immunrendszerünk jobb állapotba kerül. Teréz anya szabad kézzel kezelte a leprás betegeket, mégsem betegedett meg, mert az önzetlenség megerősítette az immunrendszerét.
Ezt a mély emberi vonást semmilyen modern egészségromboló mechanizmus sem tudja megsemmisíteni bennünk. De ha valaki csak azért segít, hogy jobb legyen az immunrendszere, valójában már ettől is egészségesebb lesz.

Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást