A biztonság látszata
A plázák úgy épülnek, hogy az odalátogatók kontrollált környezetben érezhessék magukat. Ez úgy érik el, hogy már a tervezésnél figyelembe vesznek bizonyos dolgokat: látványt kell produkálni; közösségi tereket kell kialakítani kulturális események számára; biztosítani kell a gyalogos és gépjármű forgalmat.
Mindezt oly módon, hogy az odalátogatónak csak saját magára és a fogyasztásra kelljen koncentrálni.
De hogyan?
A vásárlás női tevékenység, mely összefügg a kötelesség, munka fogalmával. Ám a plázákban összekötik a vásárlás fogalmát a fogyasztás fogalmával, melyet jó dologként él meg az ember.
Magát a fogyasztást viszont lehet szabályozni, például úgy, hogy adott fogyasztási cikkeket áruló boltokat úgy helyeznek el, hogy hajlandó legyen az ember végig menni az egész áruházon – ami potenciális vásárlási lehetőségeket ad. Ilyenkor szoktak improvizálva vásárolni, aprót költeni a fiatalok.
Komfort érzet
A plázákra jellemző, hogy falkában mennek oda a kamaszok, ez a társas megerősítés, melynél szempont a biztonság, az ellenőrzött környezet – ezt tökéletesen kielégíti a pláza. Fontos szempont még a komforttényező – zöld növények, közlekedés, meghittségérzést adó technikák.
Ezt erősíti az, hogy nem csak sétálgatni, vásárolni lehet itt, nem csak szocializálódni, hanem szórakozni is. Ezek összekapcsolása vonzza be a potenciális vásárlót, a plázában csellengeni kívánót. Ez egy vizuális fogyasztás, egy kellemes közösségi keretben.
Kedvenc hely
Itt egy fiatal megkaphatja a kontroll alatt tartott szabadság érzését: biztonságos társadalmi életet élhet, szabadon szórakozhat, hisz van hozzá elegendő tér és inger. Mivel egy kamasz lelkére az állandó vihar a jellemző, itt leakadhat arról az életről, mely a plázán kívül van – azaz, kiválasztják ezt a helyet arra, hogy a negatív érzelmeket csökkentsék.
Fontos tény, hogy nem a vásárlás lehetősége az elsődleges szempont a fiatal számára, hanem az, hogy mennyire elégíti ki társas és egyéni igényeiket a pláza.
A függőség
A jól megtervezett – ezáltal szabályozni képes – és megépített környezet alkalmat ad a sétára, a csak úgy ott tartózkodásra – ezt nevezik vizuális fogyasztásnak. A látvány és lehetőség igénye beépül, kellemes érzéssel párosulva, így kitüntetett helyszínné válik, ami kialakítja a helyhez való kötődést.
Kötődés olyan helyek iránt alakul ki, amik kielégítik az emberek érzelmi igényeit, szükségleteit, és lehetővé teszik számukra identitásuk fejlődését. Magyarázat: mindenkinek van fiatal korából kedvenc kávézója, ahol megélt dolgokat és ahová szívesen tér vissza – nos, ez történik a fiatalokkal a plázában.
Szükséges az, hogy oda szokjanak, és később, felnőtt korukra manipulálható fogyasztók legyenek, ahelyett, hogy valódi életet éljenek?