Ül valaki a kertben, kezében egy régi fénykép, és azt mondja: akkoriban minden egyszerűbb volt, boldogabbak voltunk, jobban összetartott a család. Közben persze elfelejti azt a nyarat, amikor hetekig nem volt pénz semmire, vagy azt a vitát, ami majdnem szétszakította az egész rokonságot.
A rózsaszín köd, ami mindent belenget
A kognitív pszichológiában jól ismert jelenség, hogy az idő múlásával a kellemetlen érzések gyorsabban halványulnak az emlékezetünkben, mint a kellemesek. Ezt a szakirodalom fading affect bias néven említi: egy rossz élmény tényei megmaradnak, de a hozzá kapcsolódó negatív érzelmi töltet fokozatosan lekopik róla, míg a jó emlékek érzelmi fénye sokkal tovább világít. Így évek múltán könnyebben idézzük fel egy régi nyaralás melegét, mint az odafelé vezető út dugóit vagy a veszekedést a szállásfoglalás miatt.
Ez nem hazugság, amit tudatosan mesélünk magunknak, hanem az agy egyfajta védekező mechanizmusa. Ha minden fájdalmas részletet ugyanolyan élesen őriznénk, mint amilyen élesen átéltük, az érzelmi teher idővel elviselhetetlenné válna. Olvass még a témában
Ezt hozza 2026. október 16. a numerológia szerint: befejezések és lezárások
„Elkezdte terjeszteni, hogy viszonyom van a takarítóval” – Kollégák, akik alantas eszközöket választottak, hogy előbbre jussanak a ranglétrán
„Átlagosnak lenni nem jó érzés, de sajnos azok vagyunk: te is, én is.” Tények pszichológusoktól, amit sosem mondanak ki hangosan
„Nem jövök be a pasiknak, akik nekem tetszenek” – Hányszor voltál a Halo-effektus áldozata?
Az emlékezet tehát nem archívum, hanem szerkesztő: válogat, tompít, és sokszor át is ír.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
