A meditáció hatásairól már rengeteget hallottunk, tudjuk, hogy a fizikai és mentális egészséget is szolgálja, fokozott öntudatra ébreszt, sokaknak megváltoztatja az egész életét. Több kutatás foglalkozott már a rendszeresen meditáló emberekre gyakorolt hatásairól.
Kimutatható, hogy az agykéregben tényleges változások mennek végbe, amely a stressz, a memória és az emlékezet területeit érinti, vagyis stressz és szorongás csökkentő hatása van és számos készséget fejleszt.
A meditáció rejtett erőforrásához nem mindenki férhet hozzá
A poztív hatások és az életminőség javulása érdekében sokan próbálkoznak különféle meditációs technikákkal. Ezek viszont nem mindenkinél működnek, vannak, akik idővel fel is hagynak vele. Sean Grover pszichoterapeuta szerint pedig egyes pszichés állapotok egyenesen alkalmatlanná teszik az embert arra, hogy meditáljon. Ő maga legalábbis nem javasolja, hogy próbálkozzanak vele. Grover maga már 33 éve meditál napi rendszerességgel, olyan erőforrásként tekint rá, mely segíti őt megküzdeni az akadályokkal, megnyugtatja és mentálisan helyreteszi. A szakember szerint viszont az alábbi krónikus állapotokban nem a legjobb megoldás a meditációhoz fordulni. Olvass még a témában
„Olyan kevés lett a hajam, hogy nyáron leég a fejbőröm.” Az öregedés melyik jelére nem voltál felkészülve?
Az 5 legfinomabb világhírű ünnepi desszert
5 rituálé a Vízöntők időszakára, amit neked is érdemes kipróbálnod februárban
„Egy vézna és egy túlsúlyos gyermekünk van, egyik sem sportol” – Szülők arról, miért csalódtak a gyermekeikben
Aki intenzív, nagyon erős szorongással küzd, a meditáció alatt történő befelé figyelés során még több rettegést élhet át, a rögeszmék, tolakodó gondolatok felerősödhetnek.
A depressziós emberek alapvetően hajlamosak a világtól való elszigetelődésre, a magányos életre, így a meditáció gyakorlása – bármennyire is hasznos – esetükben még inkább elzárja őket a külvilágtól. A traumát elszenvedetteknél az okozhat gondot, hogy a trauma elmére gyakorolt hatása – például pánikrohamok formájában- megnehezíti a meditációhoz szükséges törekvést, mely szerint igyekezzünk a gondolatainkat elhallgattatni.
A pszichózis olyan pszichiátriai betegségeket jelöl, mely során a beteg elveszíti kapcsolatát a valósággal, téveszméi, érzékcsalódásai vannak. A tudatosság eleve instabil, a meditáció fokozhatja ezt és felerősítheti a tüneteket. Grover még megemlíti az alkoholbetegeket és szerfüggőket is, akiknek szintén nem ajánlja a meditáció gyakorlását, mert egyeseknél fokozhatja a vágyat az alkohol és a drogok után.
A meditáció gyakorlása nagyon leegyszerűsítve arra irányul, hogy megpróbáljunk befelé figyelni, kizárva minden külső tényezőt, így egy idő múlva elménk lecsillapodik. A szakember szerint ha belső világunk rendkívül zavaros, nem hogy nehéz lesz azt lenyugtatni, a törekvés inkább még nagyobb vihart kavar. Ennek hatására a már meglévő tünetek súlyosbodhatnak.
