A megsebzett hegycsúcs
Ahogy beljebb haladtunk a tanösvényen, elértük azt a részt, amely a hegy legdrámaibb, egyben leginkább elgondolkodtató arcát mutatja be. A Haláp története ugyanis nemcsak a természet erejéről, hanem az emberi tájformálásról is szól. A 20. században intenzív bányászat folyt ezen a területen: kezdetben puszta kézi erővel fejtették a kemény bazaltot, amelyet aztán építkezéseken és útburkolásnál használtak fel.
Kevesen tudják, de az innen kitermelt kőzetből épült fel például a badacsonytomaji templom, és a Haláp bazaltjából faragták azokat a híres macskaköveket is, amelyek a régi Pest, Buda és Bécs utcáit borították. Sőt, még Ferihegyre is jutott ebből az anyagból!
A hatalmas léptékű munka azonban súlyos árat követelt a vidéktől: a bányászat során szinte a teljes hegycsúcsot feldolgozták, közel 70 métert faragva az eredeti magasságából. Ennek eredményeként a Haláp ma a távolból egy jellegzetes, csonka kúp benyomását kelti, és sokan kevésbé értékesnek tartják, mint a többi tanúhegyet. Olvass még a témában
Harmónia és sikeres együttműködések: ez vár rád a munkában októberben a csillagjegyed szerint
Szeretem a barátnőimet, de nem vagyok hajlandó mindenkivel egyszerre utazni – és erről nyíltan beszélnünk kéne
Nem szeretném, hogy a szüleim ott legyenek az esküvőmön – pedig nem is vagyunk rosszban
Teszteld: Melyik őszi bekuckózós hangulat passzol hozzád?
Közelről nézve azonban ez a csonkaság nem hiányérzetet kelt, hanem a hegy legkülönlegesebb vonzerejévé válik. Erről hamar megbizonyosodhattunk a saját szemünkkel is: a tanösvény tábláit követve rövid időn belül eljutottunk a sziklafalakkal körülvett hatalmas katlanba, a bányaudvarba, ahol egykor a hegy közepe magasodott.
A 10-15 méteres, meredek bazaltfalak között sétálva az ember egyszerre érzi a múltbéli munka súlyát és a tájban hagyott mély sebeket.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Péntek reggel elküldjük a hét legolvasottabb Kikapcsolódás-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
