A dohányzás hatását általában a jelenben képzeljük el: önmagunkra, a környezetünkre, legfeljebb a gyerekeinkre gondolunk. De az újabb kutatások szerint a cigarettázás következményei sokkal messzebbre nyúlnak és azok életét is befolyásolhatják, akik még meg sem fogantak.
Emlékszel olyan pillanatokra az életedből, amikor egy témával kapcsolatosan hirtelen összeállt benned egy kép? Nekem az egyik ilyen akkor történt meg, amikor évekkel ezelőtt a transzgenerációs mintákról olvastam, és szembejött velem az a gondolat, hogy a nagymamám méhében – petesejt formájában – már én is ott voltam. Elsőre hihetetlen, de tény: az újszülött lányok (így anyukám is) adott petesejtkészlettel jönnek a világra (köztük azzal, amelyikből én fogantam).
Ezek után már nem is annyira földtől elrugaszkodott gondolat, hogy mindannak, amit egy nő átél – akár testi, akár lelki szinten –, valamilyen lenyomata ott marad a következő generációkban is.
Ebből indulva pedig már nem nehéz belátni: a dohányzás nemcsak annak árt, aki rágyújt – a hatása egészen az unokákig gyűrűzhet. Olvass még a témában
A füst, ami sejtszinten rombol
A Semmelweis Egyetem legújabb kutatásai egyértelműen rámutatnak: a dohányfüst nem „csak” irritál, hanem mélységében alakítja át a szervezet működését. Dr. Torzsa Péter, a Családorvosi Tanszék vezető egyetemi tanára elmondta, hogy a füstben található vegyületek közvetlenül károsítják a sejtek DNS-ét, miközben gyengítik azokat a javító folyamatokat, amelyek normálisan védelmet nyújtanának a sérülésekkel szemben. Így fordulhat elő, hogy míg az egészséges sejtek egyre kiszolgáltatottabbá válnak, addig a rákos sejtek pont ellenkezőleg: erősebbek lesznek.
A tudósok azt is kimutatták, hogy a füst képes egy speciális sejthalál-folyamatot aktiválni, ami különösen súlyosan érinti a légutakat. Ez messze túlmutat azon, hogy „megfájdul a tüdő”, és jól magyarázza, miért olyan agresszívek a dohányzáshoz köthető légzőszervi betegségek.
A cikk folytatódik, lapozz!
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
