14%-kal nagyobb a valószínűsége annak, hogy életed lángja a szülinapi tortáid lángja mellett alszik ki, mint bármelyik másik napon. Hogy miért? Ezt egészen biztosan még senkinek sem sikerült megmagyaráznia.
William Shakespeare. Ingrid Bergman, a Casablanca színésznője. A Feminine Mystique szerzője, Betty Friedan. Mindannyian híres személyiségek voltak, és mindannyian a születésnapjukon haltak meg.
Van némi statisztikai bizonyíték arra, hogy az év bármely más napjához képest az átlagosnál nagyobb az esélye annak, hogy valaki pontosan a születésnapján huny el. Ezt hívják „születésnapi hatásnak”.
Az Annals of Epidemiology című szakfolyóiratban 2012 augusztusában közzétett tanulmány az összes halálozási okot az elhunyt születési dátumának függvényében vizsgálta. Az adatokkal először a halál elhalasztásának elméletét akarták megvizsgálni, amely szerint egy beteg ember valahogyan késleltetheti az elkerülhetetlent, hogy még egy születésnapot megélhessen.
Ehelyett a kutatók éppen az ellenkezőre találtak bizonyítékot. Közel 2,4 millió svájci, 1 éves kort már betöltött ember halálozási adatait vizsgálva 1969 és 2008 között azt találták, hogy 13,8 százalékkal nőtt a halálozás lehetősége azon a napon, amikor az illető személynek születésnapja van. A 60 éves és idősebb emberek esetében ez a növekedés 18 százalékra ugrott.
Bizarr összefüggés a születésnap és az elhalálozás között
Az egyik kézenfekvő következtetés az, hogy az elhunytak öngyilkossággal halhattak meg. A feltételezések szerint gyakrabban fordul elő ünnepek, születésnapok és egyéb jelentős mérföldkövek idején, hogy valaki saját kezével vessen végez az életének. És bár ez is része volt az egyenletnek, a legtöbb esetben a halál oka régóta húzódó szív- és érrendszeri problémák, például szívroham, valamint olyan betegségek, mint a rák, illetve valamilyen baleset voltak. Érdekes módon a férfiak 44 százalékkal nagyobb valószínűséggel haltak meg a születésnapjukon valamilyen zuhanásos baleset következtében.
„Arra a következtetésre jutottunk, hogy a születésnapok gyakrabban végződnek halálosan, mint azt várni lehetne” – összegezte a tanulmány.
De mi lehet ennek az oka?
Az egyik elmélet szerint az emberek a születésnapjukon nagyobb fizikai aktivitást tapasztalnak, akár a tánc, akár a szexuális örömök, akár az általános bulizás miatt. A szív- és érrendszerre gyakorolt stressz beindíthatja a szunnyadó problémákat, és felgyorsíthatja a szív leállását.
A bulizás, az ivás annak is lehet a magyarázata, hogy az emberek hajlamosabbak az esésekre vagy más balesetek elszenvedésére ilyenkor. És ott van az emberi hiba összetevője is. Lehetséges, hogy a „születésnapi hatásnak” áldozatul esett emberek egy részénél a halálozási dátumát tévesen a születési dátummal megegyezően rögzítették.
De mi a helyzet a svájci tanulmány eredeti szándékával, amely azt vizsgálta, hogy lehet-e a halált késleltetni? Erre is van precedens. 1978-ban egy új ausztrál adótörvény eltörölte az örökösödési adót azok számára, akik 1979. július 1-je után hunytak el.
Az ország halálozási statisztikái ezen az utolsó (adóköteles) élethéten és az azt követő (adómentes) héten jelentősen különbözőek voltak, mintha sokan kitartottak volna még néhány napig azért, hogy utódaik megússzák a 27,9%-os adókulcsot.
2000-ben pedig a The New York Times megállapította, hogy a halálesetek száma New Yorkban 2000 első hetében 50,8 százalékkal volt magasabb, mint 1999 első hetében. Az egyik magyarázat: 1999 végén a halál szélén álló embereknek sikerült összeszedniük erejüket, és elég sokáig kitartaniuk, hogy megéljék az új évezredet.
Hogy mi a tanulság? Talán annyi, hogy amennyivel több esélye van annak, hogy a szülinapunkon csap le ránk a kaszás, annyi van arra is, hogy az akaratunkkal el tudjuk odázni az elmúlást. Csak el kell kerülni a magas helyeket.