A családban mindig az anya az, akire minden munka hárul, olyan feladatok is, amikhez normális esetben köze sem lenne.
Tartogatva
Kivételesen nem tudtam munka miatt elmenni a lányomért az óvodába, a férjem vette fel. Mondtam a páromnak előre, hogy lehet, hogy emiatt kiakad majd kicsit a gyerek – mert nem szereti a váratlan dolgokat – de vigye csak haza, majd este megvigasztalom. Hazaérek hullafáradtan és megkönnyebbülve hallom a férjemtől, hogy a lányunk egyáltalán nem hisztizett, nagyon jó. Bemegyek a szobájába, és a gyerek amint meglát, bömbölve veti magát a karjaimba, hogy anya, hol voltál, vártalak és nem jöttél! A férjem előtt nyugodt volt és képes volt estig tartogatni a felháborodását, hogy este rámzúdítsa az egészet.
A segítség
Azt hittem, ha befogadok egy kedves kutyát, az majd az én érzelmi mankóm lesz – ha már én vagyok a családom minden egyes tagjának a lelki támasza – de nem. A kutya is mankónak használ: ha villámlik, csak én tudom megvigasztalni, ha éhes, csak nekem nyüszög, ha simogatásra vágyik, csak hozzám jön…
Olvass még a témában
Nem csak tűrni kell: Ez az egy kérdés a pszichológusok szerint megváltoztathatja az életedet
A bögre nem elcsépelt ajándék. 6 magyar kézműves manufaktúra
Az új kapcsolatodban ugyanazokkal a problémákkal szembesülsz, mint a régiekben? Komoly oka lehet
„Mindig bliccelek” – Mi az az illegális dolog, amit rendszeresen megteszel és miért?
A temetés
Legidősebb lánygyermekként megszoktam, hogy én vagyok a lelki szemetesláda, de azon még én is meglepődtem, hogy 13 évesen nagypapám temetésén mindent én intéztem és az összes rokon az én vállamon sírt…
Anya
A gyerekeim kisangyalként viselkednek amikor apa, nagyi vagy nővérem vigyáz rájuk és abban a pillanatban, hogy engem megpillantanak, tátott szájjal üvöltenek – mint a madárfiókák – hogy éhesek, fáradtak, fáznak, unatkoznak stb.
Egyedül
Meghallgatom, hogy a férjem kollégája mekkora tuskó. Hogy a lányom min veszett össze a legjobb barátnőjével. Hogy a fiamat elhagyta a barátnője. Hogy anyámmal bunkó volt a hentes. Hogy a bátyám összeszólalkozott apámmal. És én kinek ventilálok? Senkinek. Mosogatás közben csendesen sírok egy kicsit és teszem tovább a dolgom.
A mediátor
Én mediáltam a konfliktust anyám és nagymamám között, egy veszekedést a két sógornőm között és egy sértődést a lányom és a fiam között, mindezt egy hónapon belül. Ezután mindenkivel közöltem, hogy kimerültem és nem vagyok terapeuta, ezentúl kíméljenek meg ettől. Két hétig bírták, akkor az öcsém hívott fel, hogy segítsek neki elsimítani egy félreértést nagybátyámmal. Beláttam, hogy ez az én szerepem és ez elől nincs menekvés.
A tiltás
Amikor kénytelen voltam megtiltani a családomnak, hogy kimondják a nevem, mert a nyaralás első három napján szó szerint egyetlen perc nyugtom nem volt, ugyanis mindenki tőlem várta az ügyes-bajos dolgai megoldását. Én foglalkozzam a gyerekkel, aki kagylóba lépett. Én intézzem el anyámnak, hogy másik hotelszobát kapjon. Én szóljak a pincérnek, hogy a sógornőm nem így kérte a levest. Én keressem, hogy a férjem hova tette az iPadjét. Öt perc nem telt el úgy, hogy ne nyaggattak volna valamivel!
Az ajándékfelelős
Nagybátyám 55 éves, volt pár évig egy barátnője, akinek van egy 13 éves fia. A nővel életemben háromszor találkoztam, a gyerekkel soha. Ennek ellenére már a kapcsolatuk eleje óta az én feladatom volt, hogy a gyerek születésnapi és karácsonyi ajándékát beszerezzem, mert nagybátyám „honnan tudná, mi kell egy ekkora fiúnak.” Nekem egy kétéves lányom van, nem tudom, hogy én mitől lennék szakértő egy tinédzser srác ajándékát illetően, de mindegy. Nagybátyám és a nő már féléve szakítottak, de ő jóban van a gyerekkel, ezért – ugyan már csak az ex-mostohafia – még mindig az én dolgom, hogy ajándékot vegyek neki.
