Ezt művelte velem a gyógymasszőr, azóta sem hiszem el

Ezt művelte velem a gyógymasszőr, azóta sem hiszem el

Címlap / Stílus / Test / Ezt művelte velem a gyógymasszőr, azóta sem hiszem el / 2. oldal

Egy szó, mint száz, gyógymasszőröm egy isten. Kézlenyomatos, hollywoodi csillagot adományoznék neki a helyi rendelőintézet aulájában, hogy megmaradjon zsenialitásának nyoma az utókor számára.

És bár csak a szemöldökömig ér jótevőm, aranyat érő kézének mozdulatai Góliáttá teszik szememben. A második alkalommal már sikerült annyira lelazulni, hogy csacsogtunk is.

Ez azért érdekes, mert fodrászhoz azért nem járok szinte soha, hogy eme, a kommunikációhoz nagyon hasonlító, agyrohasztó tevékenységet megússzam. Inkább fonom minden reggel a végtelenbe növő hajam. Szóval, masszőrömmel már a második alkalommal szellemi egységet képeztünk: én viháncoltam, ő pedig búfelejtő szavakat masszírozott belém.

…és eközben kiderült a titka is. Van egy másik élete…

Nem, nem ő volt James Bond álruhában, egy S-es biojelmezbe gyömöszölve. Nem lehet Bond, mert masszőrömnek nincs pisztolya, viszont Bonddal ellentétben van egy olyan tulajdonsága, hogy nagyon komolyan veszi saját magát. Így, kénytelen voltam én is komolyan venni őt.

Aranykezű masszőröm edzéseket tart. Harcművészeti edzéseket. Heveny lánykoromban, az ilyen jellegű edzéseket tartó edzők sajátos tulajdonsága az volt, hogy a jelen lévő lányoktól elvárták, hogy az térdre essen előttük… ha lehet, tátott szájjal. Viszont egy gyógymasszőr-harcművész edző talán egy kicsit más… főleg, ha közben csodát művel az ember lányának hátával.

Így esett, hogy meggyőztek, és nem elégedtem meg a gyógytorna okozta örömökkel, hanem harcművészetre adtam a fejem

Oldalak: 1 2

»

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást