Amikor ki sem látszunk a munkából, nem ritka, hogy azt kívánjuk, bárcsak ne kellene többé bemenni a munkahelyre. Ha történetesen állástalanná válunk, akkor viszont egészen új tapasztalatot jelent, mekkora űrt hagy maga után az elvesztett munkahely.
A munka sokkal több, mint pénzkeresti forrás; ha belegondolunk, időnk nagy részét a munkahelyünkön töltjük, szakmaválasztásunk pedig egész életünket meghatározza. Sokan akkor érzik meg valójában, mit jelent számunkra a munka, amikor elveszítik. Az állástalan időszak mindenkire másként hat, van, aki könnyebben túllendül a helyzeten, van viszont, aki szinte belebetegszik – pszichésen és akár fizikailag is. A kialakuló betegségek szempontjából az sem mindegy, mennyi ideig áll fenn a munkanélküliség állapota.
„Megfigyelések szerint fél évnyi munkanélküliség még elviselhető súlyos következmények nélkül, de egy év után már különböző pszichoszomatikus betegségek jelentkezhetnek. Ezek a krízishelyzet okozta stresszel hozhatók összefüggésbe. Fontos azonban látni, hogy egyénenként változhat, ki mit él meg stresszként. Ebből az is következik, hogy mindenkinél más lehet az a határ, ahol a bizonytalanság, a kudarcélmény már szorongáshoz, depresszióhoz vagy más testi-lelki betegséghez vezet” – mondja Mészáros Nóra munka- és szervezetpszichológus.
A fizikai tünetek sokfélék lehetnek, szakértőnk azt tanácsolja, mindenképp forduljon orvoshoz, aki bármilyen rendhagyót tapasztal. A vizsgálat során nyugodtan mesélj megváltozott élethelyzetedről is, ugyanis ez támpontot jelent az orvosnak a megfelelő terápia kiválasztásához.
Az állás elvesztése elsősorban az anyagi biztonság terén okoz törést, de közel sem ez az egyetlen változás, amelyet veszteségként élünk meg. A pszichológus szerint mindenkinek mást jelent a válsághelyzet, a jövedelem kiesése mellett nehézséget okozhat a kudarc érzése, a „nem kellettem” – élmény és a család, barátok, ismerősök vélt vagy valós reakcióinak feldolgozása. A munkahely társas kapcsolatokat is nyújt, melyek jelentős részétől is el kell búcsúznunk az állás megszűnésével; ez is egy veszteség.
„Látható tehát, hogy a munka elvesztése egyszerre több dimenzióban hozhat nem várt változást, aminek a feldolgozása komoly feladat”
– összegzi szakértőnk.
Felmerül a kérdés, hogyan lehet túlélni ezt a nehéz időszakot, úgy, hogy ne szenvedjünk pszichés károkat, ne zárkózzunk be, ellenben sikerüljön megőrizni aktivitásunkat, pozitív hozzáállásunkat és lelki erőnket ahhoz, hogy új állást találjunk.
Tippek a munkanélküliség időszakára
„Érdemes a munkanélküliség időszakára is úgy tekinteni, mint egy főállásra: az álláskeresés is komoly munka! Ez a hozzáállás segíthet abban, hogy megtervezzük az elkövetkező heteket. Mindenképp javaslom, hogy regisztráljunk álláskeresőként az állami rendszerben is: ezzel pénzbeli juttatásokhoz, társadalombiztosítási szolgáltatásokhoz, tréningekhez, pályázati lehetőségekhez, karriertanácsadáshoz, hasznos ismeretekhez juthatunk” – magyarázza Mészáros Nóra, aki fontosnak tartja, hogy az álláskeresés idején is szervezett napirend szerint éljünk, hogy ne essünk ki a munkavégzés során megszokott életritmusból.
A szakember tanácsa továbbá, hogy a kiválasztott és megpályázott pozíciókról táblázatos nyilvántartást vezessünk, hogy pontosan tudjuk, hova, mikor, milyen önéletrajzzal és milyen eredménnyel pályáztunk. A rendszeres fizikai aktivitás, mozgás és pihenés megfelelő arányának megtartására is felhívja a figyelmet, éppúgy, ahogy az esetleges szakmai „újra tervezés” esélyére is:
„A munkanélküliség időszaka lehetőséget ad átgondolni, merre tovább. Ugyanolyan munkakört keresek, amiben eddig dolgoztam ,amit eddig tanultam vagy nyitott vagyok kipróbálni valami teljesen mást is? Akár valami újat tanulni? Sokszor több irányba érdemes erőfeszítéseket tenni – ezek olyan új helyzeteket teremthetnek, amelyekből fejlődhetünk, illetve új képességeinket fedezhetjük fel.
Ha úgy érezzük, elakadtunk, érdemes megfontolni a külső segítségkérést: az egyénre szabott karriertanácsadás, illetve pszichológiai konzultáció nagyot tud lendíteni a helyzeten, illetve annak megélésén”