A békés egymás mellett élés egyik alapfeltétele, hogy tekintettel legyünk mások érzéseire. A neveltetésen és a velünk született érzelmi intelligencián is múlik, hogy ki milyen szinten képes helytállni ebben a megmérettetésben. Ha megvizsgálunk közelebbről egy munkahelyi közösséget, a skála meglehetősen széles. Van, aki azért is elnézést kér, hogy levegőt vesz, mások azt sem veszik észre, ha két lábbal taposnak a munkatársak személyes terében. Összegyűjtöttük a legbosszantóbb eseteket, amivel egy kolléga vegzálhatja a munkatársait.
Itt vagyok, mondjad!
Habár már évtizedek óta visszük magunkkal mindenhová a mobilunkat, a telefonálási etikett még éppen csak kialakulóban van. Volt egy munkatársam, aki naponta több tucatszor szakította meg a békés szerkesztőségi csendet az “Itt vagyok, mondjad” kezdetű beszélgetéseivel.
Zárt helyen, főleg egy irodában, ahol másokkal együtt kell megosztanunk a teret, sok bosszúságot okoz, amikor a másik telefonja hangosan csörög, pittyegnek az üzenetek vagy a magánjellegű beszélgetéseket kell végig hallgatnia a teljes csapatnak.
Zárt helyen, főleg egy irodában, ahol másokkal együtt kell megosztanunk a teret, sok bosszúságot okoz, amikor a másik telefonja hangosan csörög, pittyegnek az üzenetek vagy a magánjellegű beszélgetéseket kell végig hallgatnia a teljes csapatnak.
Hallottad, hogy Ági kivel kavar?
A munkahelyi pletykák még home office körülmények között is gyorsabban terjednek, mint a vírus. A pletykálásnak rengeteg előnye van, ahogy azt már kutatások is bizonyították. A pletyka akkor pozitív, ha hasznos és fontos információk terjednek általa. Ám az esetek többségében nem erre használjuk, hanem vélt vagy valós hírek engedély nélküli terjesztésére. Egy dologban mindig biztos lehetsz. Ha az egyik kollégád pletykálni kezd neked valakiről, akkor te sem leszel kivétel, előbb-utóbb rólad is terjeszteni kezdi a híreket.