Termőföldek, mint mikroműanyag tárolók
A Cardiffi Egyetem kutatóinak tanulmánya szerint ennek a gyakorlatnak köszönhetően az európai mezőgazdasági területek a mikroműanyagok legnagyobb globális tározói lehetnek. Ez azt jelenti, hogy évente 31-42 ezer tonna mikroműanyag, vagyis 86-710 billió mikroműanyag részecske szennyezi be az európai mezőgazdasági területeket.
A kutatók azt találták, hogy naponta akár 650 millió, 1–5 mm (0,04-0,2 hüvelyk) mikroműanyag részecske került az Egyesült Királyság déli walesi szennyvíztisztító telepére. Mindezek a részecskék a szennyvíziszapba kerültek, és a teljes tömeg nagyjából 1%-át tették ki.
Catherine Wilson, a tanulmány egyik társszerzője, a Cardiffi Egyetem Víz-környezeti Kutatóközpontjának igazgatóhelyettese szerint a mezőgazdasági területekre kerülő mikroműanyagok száma valószínűleg alábecsült. „A mikroműanyagok mindenhol vannak, és [gyakran] olyan aprók, hogy nem látjuk őket.” Olvass még a témában
Egészséges tízórai tippek a suliba – Talán meg is eszi a gyerek…
„A két bátyám időnként feleséget cserélt” – Mi volt a legkínosabb családi dráma?
„Rettegek, hogy a feleségem elhagy” – Férfiak vallomásai a válástól való félelemről
Van 4 csillagjegy, akit túlzottan megvisel, ha az exének új párja lesz
A műanyag részecskék közvetlenül is szennyezhetik az élelmiszernövényeket. Egy 2020-as tanulmány mikroműanyagokat és nanoműanyagokat talált a szupermarketek által árusított gyümölcsökben és zöldségekben, valamint a helyi eladók által értékesített termékekben a szicíliai Cataniában, Olaszországban. Az alma volt a legszennyezettebb gyümölcs, és a sárgarépa volt a legmagasabb a mikroműanyag mennyiségben a mintavételezett zöldségek közül.
Willie Peijnenburg, a holland Leideni Egyetem környezeti toxikológiai és biodiverzitási professzorának kutatása szerint a termények elnyelik a nanoműanyag részecskéket – apró, 1-100 nm méretű, vagy az emberi vérsejtnél 1000-100-szor kisebb darabokat – a környezetből, amikor vizet szívnak fel a talajból.
Az elemzés kimutatta, hogy a legtöbb műanyag a növény gyökereiben halmozódott fel, és csak nagyon kis mennyiség jutott el a hajtásokig. „A levelek koncentrációja jóval 1% alatt van” – mondja Peijnenburg. A leveles zöldségeknél, mint például a saláta és a káposzta, a műanyag koncentrációja valószínűleg viszonylag alacsony lenne. A gyökérzöldségeknél, mint a sárgarépa, a retek és a fehérrépa, nagyobb a mikroműanyagok fogyasztásának kockázata – figyelmeztet.
