Vannak gyerekek, akik kiskoruktól motiváltabbak és önállóbak, mint társaik. Nevelés kérdése vagy ilyen adottágokkal születtek? Egyáltalán mennyit tehet egy szülő a cél érdekében?
1/4 Az önállóság fejlesztése
Ha idejekorán arra nevelnek valakit, hogy akarjon önmagáért tenni és ennek érdekében fejlődjön, ha támogatják az önállóságát, az később sokszorosan megtérül. Nem kell majd vele nagyobb korában veszekedni, hogy pakoljon el a szobájában, vigyázzon a holmijára és végezze el a feladatait, nem kell vele századszor megbeszélni, hogy mi értelme a tanulásnak vagy a házimunkának, mert tudni fogja magától.
Mindez akkor valósul meg, ha korábban arra ösztönözték, hogy bátran legyen kíváncsi, érdeklődő, ha megtanulja, hogy érdemes kitartónak és optimistának lennie. Kezdetben arra ösztönözhetjük, hogy egyedül öltözzön és egyen, később ugyanezzel az ösztönzéssel elérhetjük, hogy érdekelje az iskola, új hobbiba vágjon vagy megtalálja magát a munka világában.
Richelle Whittaker oktatáspszichológus szerint a motiváltság alapja a pozitív önértékelés. A kellően motivált gyerek meg van győződve róla, hogy képes nehéz feladatokat is megoldani, akár a kezdeti kudarcok ellenére is. Ő az, aki hisz magában és ismeri a képességeit. Éppen ezért mer önálló lenni, mindez pedig tovább erősíti az önbizalmát. Nézzünk három módszert, amellyel segíthetjük a gyereket, hogy pont ilyen motivált és önbizalommal teli legyen.
A cikk a hirdetés után folytatódik a következő oldalon, lapozz!