Nagyon bohókás szülő tudsz lenni, imádsz játszani, új dolgokat kipróbálni a gyermekeddel, igyekszed számára megmutatni az élet napos oldalát. Ez egészen addig tökéletesen működik, amíg „rá nem unsz” a szülőségre, tehát eleged nem lesz a kötelezőkből, mint ahogy az gyakran megesik veled az életedben.
Ekkor hajlamos lehetsz rá, hogy lazán vedd a nevelést, vagy éppen a következetességet, aminek hatására előfordulhat, hogy a gyermeked sokkal inkább haverként, semmint szülőként tekint rád. Ez addig jó, amíg nem várnak rátok nehézségek, de idővel mindenkinél eljön az a szint, amikor sokkal szerencsésebb, ha a szülői szigor gátat szab az őrültségnek.
