A csapból is az folyik, hogyan kellene túlélnünk a nyári szünetet, miközben Excel-táblázatokkal és katonás logisztikával próbáljuk kisakkozni a táborokat és a szabadságokat.
A modern anyaság egyik legmakacsabb mítosza, hogy a június és szeptember közötti időszak egy megterhelő, kaotikus szezon, ahol a szülő maximum fáradt biodíszlet lehet a gyerekek tökéletes nyarában. De mi történik akkor, ha valaki ki meri mondani, hogy köszöni szépen, ő idén nyáron kipihente magát? Miért követi ezt a mondatot szinte azonnal kínos csend, vagy egy védekező – és némileg irigy – megjegyzés a környezet felől?
A mártíromság, mint egy láthatatlan társadalmi elvárás
Az anyasághoz kulturálisan még mindig nagyon erősen hozzátartozik az önfeláldozás narratívája, mintha a jó szülőség fokmérője a végkimerültség lenne. Olvass még a témában
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
