A kulcs az evolúcióban keresendő. Konrad Lorenz osztrák zoológus szerint az ember vonzódása a csecsemőkori vonásokhoz, például a nagy szemekhez, a nagy fejhez és a puha testhez, evolúciós alkalmazkodás. Ez ugyanis segít biztosítani, hogy a felnőttek gondoskodjanak utódaikról, garantálva ezzel a faj fennmaradását. Ezeket a csecsemőkori vonásokat Lorenz 1943-ban „babasémának” nevezte el.
Ösztönöket ébresztenek fel bennünk az ilyen állatok
Az olyan furcsa kinézetű állatok, mint a mopsz vagy a bulldog, mind osztoznak ezekben a csecsemőkori tulajdonságokban, amelyek az emberekben szeretetteljes reakciót váltanak ki, valamint a gondozás és a védelem velünk született ösztönét.
„Ezek az infantilis tulajdonságok pedig növelik az ember „védelmező viselkedését, figyelmét és gondoskodási hajlandóságát” az egyed iránt, és csökkentik a „csecsemővel szembeni agresszió valószínűségét”
– mondja Marta Borgi, a római Istituto Superiore di Sanità kutatója, aki azt vizsgálta, hogy a babaséma hogyan kapcsolódik az ember-állat interakcióhoz.
„Az embereknél, akiknek a kicsinyei „teljes mértékben a gondozóiktól függenek a táplálkozás és a védelem tekintetében, az ilyen válasz egyértelmű értékkel bír, mivel hozzájárul az utódok túlélési esélyeinek növeléséhez” – mondja. Olvass még a témában
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
