Érdekes módon abban sok mindenki egyetért, hogy a gyermek viselkedéséért igen jelentősrészt a szülők a felelősek, de ugyanezt az alapelvet csak kevesen vetítik ki a csemeték testsúlyára. Rögvest el is áruljuk, miért!
Görbe tükör
Azt szokás mondani, hogy a gyermekek gyakran tökéletes görbe tükröt mutatnak a szülőknek, és ez bizony nem csupán a lázadó korszakra és a rossz tulajdonságok felerősítésére igaz.
Amerikai kutatások azt támasztották alá, hogy a gyermekek természetes módon követik a szülők példáját, ami az étkezési szokásaikban, mozgási kultúrájukban egyaránt megnyilvánul.
Nem holmi úszógumi: a csúf igazság a zsigeri zsírról
Magától értetődőnek tűnik, hogy előbb vagy utóbb, de garantáltan el fog hízni a gyermek, ha hibás életvitelt folytat, ráadásul akkor is igaz ez, ha „jó géneket örökölt”.
Igen, a genetika sok szinten közrejátszik a testalkatban, de ez a megállapítás a legtöbbször csak önámítás a lustaság igazolásra.
Egy szó, mint száz, az elhízott gyermek a leggyakrabban kicsinyített változat a szülők számára, ezért is olyan nehéz elérni, hogy beinduljon a változás és a fogyás.
A szülőnek kell példát mutatnia
Ha a szülők az ágyban esznek, akkor miért várják el a gyermektől, hogy ő az asztalnál tiltakozás nélkül falatozzon?
Ha a szülők tévét néznek étkezés közben, akkor miért zavarja őket, ha a gyermek játszik a telefonon?
Ha ők sosem mozognak, nem ügyelnek az étkezésükre átlagon felüli testtömegindexszel bírnak, akkor miért veszik zokon, ha az elhízás tényére a tanár néni is figyelmezteti őket?
A korábban említett amerikai kutatás nem csupán azt erősítette meg, hogy a csemeték a szülők életmódját veszik alapul, hanem azt is, hogy könnyebben leadják a súlyfelesleget, ha a felmenők jó példát mutatnak.
Ebben nyilván erősen közrejátszik az, hogy ha otthon egészséges falat kerül az asztalra, akkor beindul fogyás.
Ugyanakkor kiemelten lényeges az is, hogy a szülő nem vált ki tiltakozást azzal, hogy mást vár el gyermekétől, mint amit ő a hozzáállásával hirdet.
Édesen kerekded, vagy súlyosan elhízott?
Ki más lehetne elfogultabb gyermekét illetően, mint a saját édesanyja, édesapja? Mindenki tökéletesnek látja a saját csemetéjét, és ez így is van rendjén.
Egészen addig, amíg ez a tökéletességi álca nem vezet ahhoz, hogy a gyermek lelke, egészsége, életcélja sérül.
Bár gyakorlatilag minden alapot biztosíthat a csúfolódáshoz, a túlsúly sajnos élen jár a gúnyolódási listán, ráadásul a felmerülő eseteket sokszor nehéz megmagyarázni a sírva hazajövő gyermeknek.
Természetesen a vigasztalás létfontosságú, ugyanúgy, ahogy az egészséges fejlődés érdekében leadni a felesleget.
A kiindulási alap lehet a gyermekek számára kifejlesztett BMI-kalkulátorok kipróbálása, majd a szakértői tanácsok bezsebelése az életmódváltásra vonatkozóan – feltéve, hogy az érték túlbillent a normálison.
Miért kell a szakértő?
Az, ha a szülők túlsúlyosak, általában rávilágít arra, hogy nincsenek tisztában a helyes életmód alapjaival, nem veszik figyelembe az egészségük fontosságát.
Ha saját magunkat, felnőttként sem tudjuk ideális testsúly elérésre, megtartására ösztönözni, hogyan is élhetnének hasznos tanácsokkal gyermekünk számára? Mint írtuk, a szülők példája létfontosságú, ezért a szakértő bevonása már ezen a szinten is hasznos.
Továbbá fontos figyelembe venni, hogy egy növésben levő gyermek egészen eltérő mennyiségben igényel vitaminokat, tápanyagokat, és természetesen a teherbírása sem ugyanaz.
Megfelelő háttértudás nélkül többet árthatunk, mint használunk, ezért létfontosságú a konzultáció, szülők és gyermekek számára egyaránt.
Mit mutat a kutatás?
A felmérések eredményeiből az derült ki, hogy a szülők motiválatlansága, kitartásuk hiánya a gyermekekre is ráragadt.
Tehát, ha a szülők elhanyagolták a sportot, nem tartották be az étrendet, akkor a gyermekek is lazsáltak és „csalni” kezdtek az étkezések során.
Ezzel szemben a pozitív példa hatására a csemeték nem adták fel a diétát, sőt, egyre jobban élvezték a változást, az aktívabb életmódot.
Bár az egészség szempontjából tekintve létfontosságú a család számára az ideális testsúly elérése és megtartása, a kutatás eredménye kiválóan mutatja, miért kell nagyon ügyelni saját példamutatásunkra.
A nevelés sikertelensége, a helytelen életmód, a rossz felfogás is állhat annak a háttérben, ha túlsúlyos a csemeténk, ezért olyan nehéz szembenézni a ténnyel. Pedig a változtatás lehetősége egész pontosan itt kezdődik el!
