Pontos kritériumok kellenek
Ez azt is jelenti, hogy állandóan hasonlítgatunk: ahelyett, hogy megfontoltan döntenénk arról, hogy melyik arc volt számunkra mind közül a legfélelmetesebb, csak arról tudunk dönteni, hogy a legutóbb látott arcok közül melyik félelmetes, így a szinte ártatlan arcok is ijesztővé válhatnak.
Az agyunk nem az abszolút igazságra törekszik, kevesebb energiájába kerül a relatív összehasonlítás.
Az egyetlen megoldás tehát, ha pontosan definiáljuk, hogy mit is jelent számunkra a probléma, hogy később is tartani tudjuk magunkat az eredeti koncepciónkhoz. Ha önkéntesek vagyunk egy szomszédfigyelő szolgálatnál, határozzuk meg pontosan, mi az a gond, amit jelentenünk kell a rendőrségnek, mert ha nem tesszük, végül azon vesszük észre magunkat, hogy azért is rendőrt hívunk, ha valaki csak megbámul egy udvart, mert tetszik neki a kert.
