De mi a helyzet a férfiakkal?
Avrum Weiss pszichoterapeuta igazi szakértő a férfiak lelkivilágát tekintve. Egy publikációjában arról beszélt, szerinte számos férfit egyszerűen úgy szocializáltak, hogy ne beszéljenek az érzéseikről, hiszen az túlságosan is „lányos” dolog. Hihetetlen, de még mindig ott tartunk, hogy egy férfinak ciki sírni, kínos kimondani, mit érez. Ha megteszi, akkor automatikusan megkapja a gyengék bélyegét.
Ha pedig egyéni szinten mégis felülemelkednek ezen, és szabadjára engedik az érzelmeiket, tarthatnak attól is, hogy a vallomást kvázi házassági ajánlatnak gondolják a nők. Pontosan azért, mert olyan ritkán halljuk a férfiaktól (főleg egy kevésbé régóta tartó párkapcsolatban), hogy „szeretlek”, hajlamosak vagyunk azt gondolni a vallomást követően, hogy még idén frigyre kelhetünk.
Nos, ezt a legtöbb férfi nem szeretné elkapkodni, ezért sokan úgy döntenek: inkább hallgatnak. Csak akkor vallanak szerelmet, amikor 100%-ban biztosak mindenben, és valóban azt szeretnék, ha a nő a feleségük lenne.
Nem akarnak elsietni semmit, de úgy érzik, a társadalmi nyomás hatására két véglet közé szorultak. Vagy kevésbé férfiasak lesznek, vagy a partnerük majd félreérti őket, esetleg negatív aspektusokat sejt az érzelmi titkolózás hátterében. Olvass még a témában
Biztonság kontra unalom: válás után, mi hiányzik a házasságból és mi nem?
Amit legközelebb másképp csinálok: A szenvedélygyilkos unalomba nem szabad beletörődni
„Jólesne, ha elengedne a haverokkal anélkül, hogy lelkiismeret-furdalást okozna” – Férfiak, milyen gesztusra vágytok a párotoktól?
A pszichológus szerint így palástoljuk a hűtlenséget
Szóval a férfiak haboznak használni a „szeretlek” szót, mert attól tartanak, hogy azt a benyomást keltik, már totálisan elköteleződtek. Pedig „csak” arról van szó, hogy fülig szerelmesek és élvezik ezt a kapcsolatot. Közben viszont úgy vélik, ezt nem mondhatják ki, hátha azzal elrontanak mindent.
