Az orvosok javaslatai alapján minden 40 év feletti nőnek javasolt évente egyszer ultrahangos, vagy mammográfiás vizsgálaton átesnie.
Ennek elsődleges oka az, hogy az időben felfedezett mellrák jelentősen növeli a páciensek túlélési esélyeit. A modern technika azonban lehetővé teszi, hogy ne „csak” helyben, különféle eszközök segítségével szűrjék a betegeket: számos olyan rejtett, gyakran ismeretlen kockázati tényező akad, amivel az orvosok nem tudnak számolni – a mesterséges intelligencia viszont igen.
„Úgy gondoltuk, hogy egy-egy vizsgálat során sokkal több mindent kell figyelembe vennünk, mint a mell szöveteinek sűrűsége, az azokban látható elváltozások” – mondta John Shepherd professzor.
Akár az éves szűrés is kevés lehet az agresszív lefolyású rákok esetében
Azt vettem észre, hogy az én korosztályom sokkal tudatosabb a szűrővizsgálatokat tekintve, mint az idősebbek. Legalábbis sok idősebb, női rokonom struccpolitikát folytat és úgy érzik, „velük nem történhet baj”. Ehhez képest a korombeli barátnőim – hozzám hasonlóan – már a húszas éveiktől kezdve rendszeresen járnak szűrővizsgálatokra. Ide beletartozik az éves labor, és természetesen a nőgyógyászati vizsgálat, ami során a melleket is ellenőrzik.
A mostani kutatásban a szakértők több mint 25 000 mellvizsgálatot elemeztek, 6369 nő leleteit vizsgálták meg közelebbről. Az idő előre haladtával több mint 1600 nőnél alakult ki mellrák, amit sikeresen diagnosztizáltak is a szűrések alkalmával. Azonban 351 esetben olyan rákos megbetegedést találtak, ami nagyon rövid idő alatt alakult ki és agresszív módon terjedt, ráadásul a rendszeres, éves szűréssel nem sikerült felfedezni.
Ezeknek az eseteknek a felfedezésére a tudósok egy úgynevezett mély tanulási modellt fejlesztettek ki. Azaz olyan technológiát tápláltak a számítógépbe, ami képes rejtett részleteket, jeleket találni a szkennelt leletekben. Ezek azok a részletek, amelyek magasabb mellrák-kockázatot jelezhetnek, azonban szabad szemmel nem láthatóak, vagy nem feltétlenül adnak gyanúra okot egy általános vizsgálat során.
Összegzésként a kutatók elmondták, hogy a kifejlesztett eszköz hatékonyabbnak bizonyult a hagyományos szűrési módszereknél. Nagyobb arányban tudta előre jelezni, kik lehetnek érintettek a rákos elváltozások esetében, mint az orvosok.