Miért ilyenek a különbségek?
„Ha evolúciós perspektívát alkalmazunk a féltékenység megnyilvánulására, akkor könnyebb megérteni, miért reagálnak ennyire eltérő módon a nemek.” – magyarázta Michael Dunn.
A férfiak számára a testi félrelépés egyértelműen bántó, hiszen evolúciós szempontból előfordulhat, hogy így majd nem a saját utódjaikat védelmezik, nevelik fel hosszú éveken keresztül. Számukra a szexuális félrelépés sokkal jelentősebb, mint az érzelmi közelség. Ehhez képest a nők jóval inkább érzelmi alapon működnek. Így számukra bántóbb lehet, kevésbé ideális jövőképet fest, ha a társuk érzelmileg elköteleződni látszik, mintha „csupán” a testi élvezeteknek hódolna. Utóbbi csak ideig-óráig tart, ezzel szemben, amikor egy férfi érzelmileg válik sebezhetővé, akkor a társ szemszögéből az egész család, a komplett rendszer felbomlása kerül veszélybe.
És, hogy miért dühösebbek a férfiak a partnerük kezdeményezésére, miközben a nők arra a bizonyos harmadik személyre fújnak jobban? Alighanem itt is az érzelmekben és az evolúcióban keresendő a magyarázat – az egyéni élethelyzetek mellett persze.
A férfiak a család védelmezőjeként tetszelegnek, valóságos árulásnak vehetik, ha az óvott, féltett szerelmük másnál keres támogatást, vagy éppen testi vigaszt, miközben ők azon fáradoznak, hogy az ideális feltételeket biztosítsák. Olvass még a témában
Ezzel szemben a nők hajlamosak (talán éppen a védelmező szerep miatt) magasabb szintre helyezni társukat a valóságosnál. Számukra sokkal könnyebb és komfortzónán belüli lépés kivetíteni a problémákat másra, egy riválisra, aki galád módon elcsábítja a családfőt, és megpróbál betolakodni a képbe.
