A pulzus előre megmondja, ha depressziós valaki

A pulzus előre megmondja, ha depressziós valaki

Címlap / Életmód / Egészség / A pulzus előre megmondja, ha depressziós valaki

A depresszióhoz hasonló mentális problémákkal az az igazán nagy baj, hogy nincs egy egzakt módszer, amivel diagnosztizálhatók. Mindenkinél máshogy mutatkozik meg a zavar, mások a tünetek, és más a súlyosság is, ami azt is magában foglalja, hogy más a lefolyása még akkor is, ha elkezdik kezelni. Diagnosztizálni viszont nagyon nehéz – ezért is lehet akkora áttörés az a friss kutatás, amely azt állítja: 24 órás pulzuskövetés segítségével 90 százalékos biztossággal meg lehet mondani, hogy valaki depresszióban szenved-e, vagy sem. 

Rengeteg embert érint

2018-as adatok szerint a világon körülbelül háromszáz millió ember depressziós, így a depresszió a leggyakoribb megbetegedésnek számít. Évente világszerte körülbelül nyolcszázezer ember hal meg öngyilkosság miatt, a 15-29 évesek között ez a második leggyakoribb halálok.

A becslések szerint a világ lakosságának 15 százaléka tapasztal élete során legalább egyszer depressziós tüneteket.

Az Eurostat 2017-es adatai szerint az Európai Unióban a felnőtt lakosság 6,8 százalékának vannak depressziós tünetei. Az Európai Unión belül Magyarországon a legrosszabb a helyzet, hazánkban a 18 éven felüliek 10.5 százaléka vallja magát depressziósnak. A második helyen Portugália áll (10.4), a harmadikon pedig Svédország (9.0).

Innen is látszik, hogy fontos lenne időben felismerni a depressziót, és kezelni, mielőtt súlyosbodik, és esetleg végzetes eredményhez vezet. Korábbi kutatások is kimutatták már a depresszió és a pulzus közötti kapcsolatot, de még nem sikerült pontosan feltárni, ez mit jelent. A frankfurti Goethe Egyetem kutatói most ezen igyekeztek változtatni. 

martin-dm/istockphoto.com

A depresszió és a pulzus

A korábbi kutatások azt már kimutatták, hogy a depresszió konstans magasabb pulzussal, és kevesebb pulzusváltozással jár együtt. Azonban nehéz volt utánkövetni, hogy ez a depresszió megszűnése és enyhülése során hogyan változik. Amikor azonban felfedezték, hogy a ketamin milyen gyors hangulatjavító hatással jár, a német kutatók rögtön rájöttek, hogy ezt lehet használni a megfigyelésekhez.

A kutatások során 16, kezelésre nem reagáló, komolyabb depressziótól szenvedő embert, és 16 egészségeset vizsgáltak. Megmérték a pulzusukat 4 napon keresztül napközben, és 3 éjszakán keresztül is. A depressziósok fele ketamint kapott, a másik fele pedig placebót.

A korábbi kutatások beigazolódtak: a depressziós alanyoknak magasabb volt az alappulzusuk is (10-15 bpm-mel magasabb, mint a kontrollcsoportnak), és kisebb variánsokat is mutatott. A ketaminos kezelés után, vagyis a depresszió mesterséges, kényszerített „gyógyítása” után ez azonban elkezdett változni, és a kontrollcsoporton mért eredményekhez közelített. Persze a ketaminos kezelés nem segít a depresszión, csak átmeneti kedvjavulást okoz. Ennek segítségével viszont a szakértők képesek voltak megfigyelni a pulzusban beállt változásokat.

Ami még fontosabb: a kutatók megfigyelték, hogy ha a pulzusadatokat egy mesterséges intelligenciát használó algoritmusba táplálják, az képes megmondani, hogy melyik alany depressziós, és melyik nem.

Nem kell hát várni addig, amíg jelentkeznek a tünetek, így sokkal gyorsabban és nagyobb bizonyossággal lehet rájönni, ha valaki depressziós. Így hatékonyabb és gyorsabb kezelést, valamint sokkal korábbi felismerést lehet garantálni a depresszióban szenvedők számára.

Forrás 1, 2

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást