Miért keverik össze mégis annyian
Mert a magabiztos ember kényelmetlenné tesz másokat. Aki tudja, mit akar, aki nemet mond, aki nem kér folyton bocsánatot azért, hogy helyet foglal, az sokakban kellemetlen érzést kelt. És ezt az érzést a legegyszerűbb azzal megmagyarázni, hogy a másik nagyképű. Nőknél ez különösen igaz. A magabiztos nő túl sokat kér, túl határozott, túl önfejű. A magabiztos férfi karakán és vezető típus. Ez nem vélemény, ez egy mintázat, amit sokan felismernek, és sokan saját bőrükön tapasztalnak.
A nagyképűség legérdekesebb formája az, amelyik kívülről magabiztosnak néz ki, de belülről folyamatos bizonyításkényszerből táplálkozik. Ez az a típus, aki mindig elmondja, mennyit keres, hova utazott, mit ért el. Nem azért, mert örömét leli benne, hanem mert folyton igazolásra szorul. A valódi magabiztosság csendesebb ennél. Nem szorul közönségre. Nem omlik össze attól, hogy valaki más is jó valamiben. Nem kell neki mindig az utolsó szó, mert nem érzi, hogy veszítene, ha elhallgat. És ezt a legtöbben nem látják meg rögtön. A hangos ember nem feltétlenül magabiztos. A csendes ember nem feltétlenül bizonytalan.
