Étcsokoládé
Az étcsokoládé eredetének dátuma nem tisztázott, de annyi bizonyos, hogy az aztékok és a maják már foglalkoztak kakaótermesztéssel.
Ma az étcsokoládéval kapcsolatban a legmeghatározóbb mutató a kakaótartalom. Minimum 43%-nak kell benne lenni, de minél magasabb ez az arány, annál minőségibb csokoládéról beszélhetünk.
Tejcsokoládé
Az első tejcsokoládét a 19. század második felében gyártották, a módszer kidolgozása Henri Nestlé nevéhez fűződik, aki egyben a tej sűrítésének eljárását is kidolgozta.
A tejcsokoládé kakaótartalma minimum 25%, tejport pedig minimum 14%-ban tartalmaz, emellett meghatározó alkotórésze a kakaóvaj és a cukor is.
Gianduja vagy Gianduiotto csokoládé
A Gianduja csokoládé abban tér el a hagyományostól, hogy az előállítás során a kakaó egy része helyett mogyorólisztet használnak. Az eljárást egy torinói cukrász, Michele Prochet dolgozta ki a napóleoni háborúk idején.
A harcok miatt ugyanis egyre drágábban lehetett csak kakaóhoz jutni, ezért a cukrász kikísérletezett egy olyan módszert, amivel helyben megtermő alapanyagot használva is finom édességet tudott gyártani.
Fehér csokoládé
A fehér csokoládé az ’50-es évektől létezik, és az különbözteti meg a hagyományos tejcsokoládétól, hogy ez nem tartalmaz kakaót, hanem csak kakaóvajat (20-45%-ban), cukrot és tejport (14%-ban). Így a kakaó nem színezi barnára az édességet, és az édesség különlegesebb megjelenésű marad.
Az összetevők aránya emellett lehetővé teszi, hogy az édesség ne olvadjon könnyen szobahőmérsékleten, de azonnal olvadásnak induljon a szánkban.
Couverture csokoládé
A Couverture csokoládé a hivatásos cukrászok kedvenc csokoládéfajtája, amit sütemények díszítésére, bevonására használnak. Ennek a típusnak nagyon magas a kakaóvajtartalma, ezáltal nehezebben kezelhető, de a végeredmény nagyon látványos, fényes felületű csokoládéréteg lesz.
Tapasztaltabb szakácsoknak megéri otthon kísérletezni vele, nagyon jó minőségű és látványos csokoládéfajta.
Kakaópor
A kakaópor a kakaóvaj előállítása során képződő üledék porrá finomított változata. A gyártási folyamat (vagyis a kakaóvaj előállítására szolgáló prés) megvalósítása Conrad van Houten nevéhez fűződik.
Van Houten ezzel az egész csokoládégyártást is forradalmasította, mivel az előállítás lényegesen gyorsabb és egyszerűbb lett. A kakaópor minőségének mutatója a kakaótartalommal van egyenes arányban. 
Bevonó csokoládé
A bevonó csokoládé lényege, hogy a sütemények díszítésénél, bevonásánál könnyebb legyen a dolgunk. Mindezt a könnyebb kenhetőség révén érik el a gyártók, vagyis úgy, hogy ezekben a termékekben magasabb a kakaóvaj aránya, ezáltal pedig nagyobb a zsírtartalma is.
A nehézsége az, hogy egy bizonyos hőfokon kell olvasztani ahhoz, hogy megfelelően kenhető legyen. Nem összekeverendő a rosszabb minőségű tortabevonókkal, amelyek nem kakaóvajat, inkább más növényi olajat tartalmaznak nagy mennyiségben.