„Apám abban az órában halt meg, amikor a fiam született és ugyanott van a lábán tűzfolt”

Hat évvel ezelőtt Thaiföldre utaztam a barátaimmal és az egyik kis szigeten beszédbe elegyedtem a parton egy német sráccal. Aranyos volt, de az ő barátai éppen indultak, ezért csak pár szót váltottunk és elbúcsúztunk. Eltelt három év és időnként eszembe jutott, pedig tényleg csak pár percig tartott a találkozásunk, mégsem tudtam kiverni a fejemből.

Három évvel ezelőtt az egyik barátnőmmel Peruba mentünk és egyik este rábeszélt, hogy menjek el vele egy négyes randira, mert reggel a hotelben megígérte egy helyes srácnak, aki hozza a haverját. Semmi kedvem nem volt, fáradt voltam, de a barátnőm győzködött, így elmentem. A „haver” a német srác volt a thaiföldi strandról, tavaly házasodtunk össze.

A lányom a 14. születésnapja reggelén úgy kelt, hogy azt álmodta, hogy ma fog találkozni az Igazival. Aznap a vidámparkba mentünk, ahol az elvarázsolt kastélyban a „Kaszás” úgy megijesztette, hogy sikoltva hátraesett rám, én is elestem és még mögöttem is többen. A Halál-jelmezbe öltözött srác is megijedt, de mondtuk neki, hogy jól vagyunk, semmi gond csak nevettünk az egészen. Este a lányom csalódott volt, tényleg biztos volt benne, hogy aznap összefut élete szerelmével.

12 évvel később az egyik barátnője esküvőjén megismerkedett egy sráccal, egymásba szerettek, eljegyezték egymást és az esküvői kisfilmhez válogattak képeket, amikor a lányom felsikoltott. A férje az egyik fotón ott pózolt 18 évesen a vidámpark előtt, a kaszás-jelmezben. Mikor mondtuk neki a sztorit, emlékezett is a „kislányra”, aki miatt mindenki elesett.