A Covid-19 sokunkban növelte a szorongás érzését, és a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy egy jelentős kisebbségnek olyan mentális egészségügyi problémái maradhatnak, amelyek jóval a járvány lecsengése után is gondot okozhatnak majd.
A párjával vagy rokonaival elköltött éttermi vacsoráktól a barátokkal szervezett könyvklubig Susan Kemp aktív életet élt a Covid-19 előtt. Április óta azonban mindössze ötször hagyta el a Stockholm közelében lévő lakását. Sajnos ezt a jelenséget itthon is egyre több egyénnél megfigyelhetjük. Lassan már csak dolgozni mozdulunk ki, ha egyáltalán kimozdulunk. A járvány kezdete óta a társadalmi szorongás és a germaphobia-alapú rögeszmés kényszeres magatartás terén súlyos mértékű romlást tapasztalt. Ezekkel már évek óta küzdött, de eddig együtt tudott élni velük.
„Mintha ez az extra stressz arra késztetne, hogy túllépjek egy olyan törésponton, amelyet korábban már jobban tudtam szabályozni„ – mondja Kemp, a 30-as éveiben járó szövegíró részmunkaidős hallgató. Most megbénítja a tömegközlekedés gondolata, sokkal jobban aggódik az evőeszközök vagy a szemüvege tisztasága miatt. A koronavírus sejtek képei pedig triggerként hatnak rá. „A fő tünet az, hogy elkezdek sírni. Komolyan úgy érzem, hogy meg fogok halni, amit egy olyan zokogás követ, ami után a tested és tüdőd is sajog” – mondja. Mindez a csalódással párosul, valamint a félelemmel, hogy ismét évekbe telik majd, míg sikerül visszanyernie az uralmat az OCD-je felett, írja a BBC.
És Susan csak egy azok közül, akiknek a mentális egészségét a járvány okozta stressz jelentős mértékben rontotta.
