Az emberek nagyon sokféleképpen viselték a koronavírus okozta korlátozásokat: voltak, akik egészségtelenebbek, lustábbak, túlsúlyosabbak lettek, és olyan rossz étkezési szokásokat fejlesztettek ki, amelyekről nehéz lesz leszokni. Egy tudományos kutatás most ezeket vette sorra.
A szakértők nem vitatják, hogy a kijárási korlátozások, a maszkviselés, a távolságtartás szükséges a járványidőszakban, viszont megjegyzik, hogy komoly mentális problémákhoz is vezethetnek. Pláne akkor, ha hosszú hónapokig állnak fenn a korlátozási intézkedések. A pszichológiai problémák közül az evési rendellenességek a vezető halálokok között vannak, a hosszú bezárás és a szociális elszigetelődés pedig csak rontott ezeknek az állapotán.
Az International Journal of Eating Disorders tudományos folyóiratban megjelent tanulmány célja az volt, hogy megvizsgálja az étkezési zavarok, a stressz, az anyagi bizonytalanság, illetve a pszichológiai problémák közötti kapcsolatot. A kutatók azt találták, hogy az alábbi hat egészségtelen étkezési szokás előfordulása növekedett meg az elmúlt hónapokban:
- egészségtelen mennyiségben előforduló nassolás, mennyiségi kontroll nélkül,
- megnövekedett kalóriabevitel,
- csökkent étvágy, vagy drámaian lecsökkent kalóriabevitel,
- evés, mint megküzdési mechanizmus,
- a járványhoz fűződő élelmiszerbevitel-csökkenés,
- megnövekedő étkezési zavarokra utaló tünetek.
A kutatásban részt vevő emberek 8 százalékánál lehetett megfigyelni nagyon egészségtelen súlycsökkentési vagy súlymegtartási viselkedéseket. 53 százalékuknál ugyanezeket, csak kevésbé egészségtelen formában, 14 százalék pedig kontrollálhatatlan nassolásról számolt be.
Mindennek a stressz lehet az oka
A szakértők megjegyezték, hogy egyértelmű az összefüggés azzal, hogy az emberek nem tudják megfelelően kezelni a stresszt. Azoknál, akik ilyen káros változásokat említettek a kérdőívben, sokaknál voltak megküzdési problémák, pénzügyi nehézségek, illetve depresszióra utaló egyéb tünetek.
A kutatók megjegyezték, hogy nagyon sokat figyelünk a koronavírus és a túlsúly összefüggésére, de legalább ennyit kéne az evési rendellenességek gyakoribbá válására is. Az biztosnak tűnik, hogy nem csak a járvány gazdasági hatásai lesznek évek múlva is érezhetők, hanem az ilyen pszichológiai problémák is. Egy étkezési zavart ugyanis nagyjából lehetetlen rövid távon kezelni, „gyógyítani” pedig kifejezetten hosszú folyamat.