Programozás, sörfőzés és filmgyártás? Ezeket bizony nem a férfiaknak köszönheti a világ! Összegyűjtöttünk néhány olyan szakmát, amelyekben a pasik ma sokkal sikeresebbek, ám női elődeik nélkül az idézőjeles vagy szó szerint értendő tudományuk sem létezne.
Programozás
A huszonegyedik század egyik húzóágazata, az IT-szektor már-már hírhedt módon férfias terepnek számít: a hozzá kapcsolódó tudományos és mérnöki területek foglalkoztatottjainak mindössze negyede hölgyemény.
Mindennek ellenére a számítógép-programozásnak nem szülőatyja, hanem szülőanyja volt: az Ada Lovelace-ként is ismert Ada Byron. A XIX. század egyik legforradalmibb eredményeket elérő tudósa írta világ legelső kódolási algoritmusát.
Mai guruk: 5 karriertipp az IT-szektor sikeres női vállalkozóitól
A második világháború idején pedig hat női matematikust becéztek „emberi számítógépeknek”.
Érdekesség, hogy a ’40-es és az ’50-es években még kiemelkedő volt a gyengébb nemhez tartozók aránya a programozók körében, és a szakma csak a ’60-as évek végén férfiasodott el.
Sörfőzés
Napjaink söripari dolgozóinak mindössze egyetlen százaléka nő.
Az ősi egyiptomi hieroglifák azonban arról tanúskodnak, hogy a folyékony kenyér felfedezésekor még sokáig kizárólag a hölgyekre hárult ez a feladat – sőt, kifejezetten a házimunkához tartozott.
Még a középkori Európában is rengeteg „sörfeleség” és „sörfőzőasszony” tevékenykedett, nagy részük mellékes keresetre tett így szert.
Az ipari forradalom változtatta férfimunkává a közkedvelt ital előállításának folyamatát, hiszen a gépek mellé elsősorban őket vették fel – a műszakos munkát akkoriban semmiféleképpen nem tartották összeegyeztethetőnek a hagyományos női szerepkörrel.
Filmgyártás
A forgatókönyvírók és a rendezők manapság túlnyomórészt férfiak. Pedig Hollywood hajnalán, 1916 és 1923 között több nő dolgozott a filmgyártás területén, mint bármelyik másik amerikai szektorban.
A némafilmek legkorábbi időszakában kifejezetten „asszonybarátnak” számított a ma már stresszes és profitorientált, vagy éppen bohó művészetnek számító meló.
Ha nem hiszed, hogy az első filmes nagykutyák nők voltak, Jane Gaines, a Harvard professzora ezzel a cikkel majd meggyőz téged.
A szóban forgó műalkotásokból azonban sajnos igen kevés, nagyjából a teljes állomány egytizede maradt meg, ami a film minőségének és a tárolási módnak tudható be.
Dobolás
A dobosok ma többnyire a zenekaruk alfahímjei közé tartoznak: már a puszta szerepkör is olyan képet hív életre a fejünkben, hogy egy izmos srác teljes erőből csapkod a verőkkel.
A történelmi leletek viszont azt bizonyítják, hogy az első dobokat bizony nők szólaltatták meg.
Minden idők első dobosa állítólag Lipushiau mezopotámiai papnő volt. A hangszert annak idején a születéssel és a termékenységgel hozták összefüggésbe, így mintegy 3 000 éven keresztül a nők privilégiuma maradt.
Mindez akkor változott meg, amikor a keresztény egyház megtiltotta a nyilvános éneklést és zenélést a hölgyeknek.
Orvoslás
Hugonnai Vilma története bizonyára téged is emlékeztet arra, hogy a nők évszázadokon át kimaradtak az orvos szakmából. Pedig az ókori Egyiptomban és Görögországban ugyanis elsősorban az apácák dolgoztak gyógyítóként.
Persze, az ő szemléletük a mai klinikai gyakorlatnál sokkal holisztikusabb volt – mégis ide sorolhatjuk őket, hiszen a fehér köpenyesekével megegyezett a társadalmi presztízsük és a céljuk.
Európa sem maradt egyébként hasonló ismeretanyaggal dolgozó nők nélkül: Bingeni Szent Hildegárd legendásan sok gyógymódot és kezelési alternatívát hagyott az utókorra, főleg a szülészet és a nőgyógyászat területén.
A te szakmád mennyire számít férfiasnak vagy nőiesnek?
