„Belefáradtam, elegem van!” – Ismerős gondolatok a világjárvány alatt

„Belefáradtam, elegem van!” – Ismerős gondolatok a világjárvány alatt

Címlap / Életmód / Lélek / „Belefáradtam, elegem van!” – Ismerős gondolatok a világjárvány alatt / 2. oldal

A járvány arra kényszerít minket, hogy villámsebesen birkózzunk meg a nehéz, nagy volumenű döntésekkel egy eleve nyugtalanító és teljesen új kontextusban.

Ez nem más, mint egy pszichés stressz, amelyet a legtöbben nem szoktak meg, nem ismernek és nem is igazán tudnak kezelni. „Soha nem tapasztaltunk ilyet a modern időkben” – mondja Elizabeth Yuko, újságíró és a Fordham Egyetem bioetikai adjunktusa. A mindennapos döntéseink felölelik az élet és a halál közti átmenetet. Állandóan rágódunk, miként tartsuk biztonságban a családunkat, vagy éppen azon aggódunk, meddig lesznek elegendőek a tartalékaink, hogy etetni tudjuk a gyerekeinket. Bár az emberek mindig megpróbálják kitalálni, hogyan alkalmazkodhatnak jobban az új körülményekhez, a nap strukturálásának vagy a feladatok fontossági sorrendjének meghatározása most minden eddiginél kaotikusabb.

A döntési fáradtság és az önmagunkra, családunkra, valamint a közösségeinkre vonatkozó problémák olyan nyomást gyakorolnak ránk, amik együttesen egy járvány-specifikus kiégéshez vezettek.

Hogyan lehetsz úrrá ezen?

Jó ötlet lehet egy új projekt, ami célt ad neked és motivál, de a szakértők szerint nem mindenkinek segítenek az új hobbik, feladatok. Ha kikapcsol és feltölt, akkor jó választás. Sokak számára inkább extra szorongást okoz, ha folyton azt hallják, hogy „töltsék hasznosan az időt a karantén alatt”. Minden jogod megvan ahhoz, hogy céltalan legyél és a felszabadult óráidat szükség esetén pihenéssel töltsd. Ha mindenáron megpróbálsz valami újat tanulni, új feladatot vállalsz magadra, az valójában súlyosbíthatja a kiégést. 

Lotte Dyrbye, az Egyesült Államok egyik legnagyobb orvosi kutatóintézetének orvosa úgy véli, hogy az embereknek meg kell találniuk a számukra megfelelő szabadidős tevékenységeket, legyen szó meditációról, magányos sétákról vagy a Netflixen való csemegézésről.

Célszerű a már meglévő hobbijaidra támaszkodnod, hiszen a számodra ismerős terep boldoggá tesz és segít levezetni a stresszt. Mit jelent mindez? Ha eddig edzettél, most se hagyd abba, ha szeretsz „csak úgy” zenét hallgatni, akkor most is hódolj ennek a tevékenységednek! De ha nem motivál, akkor ne most próbálj ki egy új sportágat és ne most akarj mindenáron megtanulni gitározni.

Az érzelmi kimerültség és a szorongás normális a jelenlegi körülmények mellett, ebben egyetértenek a szakértők.

A legnagyobb probléma ugyanis most az, hogy a megszokott megküzdési mechanizmusaink mit sem érnek. Yuko szerint irreális azt várni magunktól, hogy átlagon felül teljesítsünk, vagy letegyünk valami plusz az asztalra. Még akkor is, ha alapvetően több időnk van otthon, amit szabadon felhasználhatunk. A jelenlegi helyzet sokaknak az eddigi legnagyobb változás a mindennapok szempontjából, nem szabad kudarcként megélni, ha nem sikerül kihozni belőle valami extrát. 

Pekic/istockphoto.com

Hogyan lehet kilábalni ebből az egészből?

A szakértők szerint a kilábalás egyik legfontosabb lépése, hogy tudatosítsuk magunkban: ez a helyzet nem tart örökké. Tény, hogy most még nem látjuk a végét, és az is igaz, hogy nagyon nyomasztóak tudnak lenni a pénzügyi félelmek, jogosak a karrier, vagy éppen a szülők miatti aggodalmak. A csalódottság is érthető egy lemondott esküvő, vagy egy régóta várt, elhalasztott nyaralás miatt. Szem előtt kell tartanunk, hogy ez egy átmeneti időszak, ami nehéz, de elmúlik. Arra kell koncentrálnunk, hogy az összkép szerint van A és van B pont: sok minden történik a két pont között, de a lényeg, hogy a B is létezik.

Minden nap, amit karanténban és korlátozások között töltünk, közelebb visz minket a vágyott időponthoz.

A kiégést általában irreális elvárások okozzák, akár a munkáltatónktól, akár önmagunktól érkeznek ezek az elvárások. De a pandémiából való kilábalás mindannyiunk perspektíváját megváltoztatja majd. Megerősödve fogunk felállni belőle, mert erősebbek és jobbak leszünk tőle: megveregethetjük a saját vállunkat, hogy „igen, megcsináltuk!” Amikor visszatérünk az átlagos hétköznapokba, a feladatok egyszerűbbnek és könnyebbnek tűnnek majd, mert olyasmit tettünk le az asztalra, ami hatalmas kihívást jelentett.

Oldalak: 1 2

»

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást