Ha a pandémia bármit is megtanított nekünk, akkor az az, hogy a munkához nem kell feltétlenül az irodában ülnünk. De akkor miért olyan fontos mégis még mindig a jelenlét?
Ma már szinte nehezünkre esik elképzelni, hogy nem is olyan régen heti 40 órát (vagy többet is) egy munkahelyen ülve töltöttünk. A járvány előtti világban azonban ez a fajta jelenlét csak egy volt az irodai munkák velejárói közül. Ott ülni, és hatékonynak látszani, mindegy, hogy valójában mennyire voltál az.
Pedig régóta tudjuk, hogy ez a ragaszkodás a jelenléthez problémákhoz vezet. Több tízmilliárd dollárba kerülhet egy nemzet gazdaságának, amikor a beteg emberek bevonszolják magukat az irodába és megfertőznek másokat.
Ez ráadásul mérgező környezetet teremthet, ami túlterheléshez vezet, mivel az emberek, akik hosszú órákat töltenek bent, nyomást gyakorolnak mindenkire, hogy ugyanezt tegyék. Tudjuk, hogy a termelékenység számít, és nem az asztalodnál töltött idő – mégis valamiért ragaszkodunk ehhez.
Miért nem tudjuk elengedni a kötelező jelenlétet?
A jelenléti kultúrához való ragaszkodás csak azoknak kedvez, akiknek „van idejük korán megjelenni és későn távozni” – mondja Brandy Aven, a Carnegie Mellon Egyetem Tepper School of Business-jének szervezeti elmélet, stratégia és vállalkozás docense. Aven rámutat arra is, hogy ez igazságtalanul kedvezhet egyes munkavállalóknak a többiekkel szemben, hiszen lehet, hogy például a szülőknek nincs más választása, mint korán távozni.
Ma már szinte felfoghatatlan, de a távmunkában dolgozókhoz sokáig a megbízhatatlanság képzetét társították. Az otthonról végzett munka akár a karrier építésének is útjába állhatott. Egy 2019-es tanulmány például azt találta, hogy a távmunkában dolgozók, akik olyan vállalatoknál dolgoztak, ahol a távmunka nem volt megszokott, lassabb mértékű fizetésemelkedésre számíthattak.
Pedig a távmunka nem feltétlenül jelent kevesebb munkát, sőt. Valójában a világjárvány idején az egész világon a ledolgozott órák száma nőtt, és nem csökkent. 2020-ban az év folyamán az átlagos napi munkaidő átlagosan több mint fél órával nőtt. Ennek oka az lehet, hogy úgy érezzük: ha mindenki más online, akkor nekem is annak kell lennem.