Könnyedén fejlesztheted az intuíciódat, ha betartod ezt a néhány aranyszabályt

Az intuíciónkra is érvényes, hogy nem kell túlságosan akarni, mert már velünk, bennünk van. Senki sem kiválasztott és mégis mindenki az. Ez azért mindenképpen megnyugtató, mert felszabadító a tudat, hogy bárki rálelhet a belső hangjára. A legfontosabb, hogy ne akard túlságosan ezt a hangot hallani, mert akkor pont a lényeget nem hallod meg. Miután elengedted ezt a görcsösséget, legyél nyitott arra, hogy megérkezzen az első sugallatod, gyakorlatilag bármilyen formában. Van, aki valóban hangokat hall, míg mások képeken, érzéseken keresztül értesülnek tudatalattijuk vágyáról. A lényeg, hogy fogadd be bármelyik eshetőséget, ami a számodra legtökéletesebb formában fog megérkezni.

Kezdetben nehéz lesz megkülönböztetni az egó és az intuíció hangját, mert mindkettő elég jól tud érvelni. Az intuíció, viszont mélyebbről fog érkezni és sokkal inkább magadénak fogod érezni, mint az egó hangját. Persze utóbbi is mindent megtesz majd azért, hogy meggyőzzön, de azt már olyan erőltetett stílusban. Másik legfontosabb különbség a kettő között, hogy az intuíciót soha nem előzi meg az egó. Ezt fogod először hallani, olyan határozottan, ami hatással lesz rád. Minden más, ami ezután érkezik, az az egó hangja, ami megpróbál lebeszélni bizonyos döntésekről, hogy azért ne legyen olyan könnyű dolgod.

Például, ha már régóta benne élsz egy boldogtalan párkapcsolatban és felteszed magadnak a kérdést, hogy menj, vagy maradj, akkor feltehetően az első válasz fog kalapálni a fejedben. Aztán bekúszik a gondolataidba a kétség hangja, hogy egyedül leszel, végülis azért szeretitek egymást és szép lassan visszakúszol a boldogtalanságba. Márpedig kockázat nélkül nincs nyereség, ezért ebben az esetben is a bátraké a szerencse.