Csak egy rövid próbának indult, de aztán úgy rákaptam az időszakos böjtre, hogy már az lenne furcsa, ha másként csinálnám.
Egy jó ideig el sem tudtam képzelni, hogy valaha kihagyom a reggelit, automatikusan éhesen keltem, főleg akkor, ha valami könnyebbet vacsoráztam. Aztán ráakadtam az időszakos böjtre, a reggeli vízivás csodájára, valamint még egy olyan rutint bevezettem, ami kifejezetten az én egészségemet hivatott javítani. Így állt össze a napirendem, és bármennyire is furcsa, a legkevésbé sem esik nehezemre tartani azt, hogy 18 órán keresztül nem eszem.