Egészség / Életmód / Hírek

Koronavírus: Ennyire hatékonyak és így védenek a vakcinák

Koronavírus: Ennyire hatékonyak és így védenek a vakcinák

Soha nem foglalkoztunk ennyit vakcinával, mint most. A koronavírus-járvány idején az emberek vagy a megváltó oltóanyagot várják, vagy félnek, hogy a rövid idő alatt kifejlesztett vakcinák nem lesznek elég biztonságosak hosszú távon. A kételyek eltüntetése érdekében először érdemes az alapfogalmakat tisztázni.

A védőoltás (vakcina) gyengített vagy elölt kórokozókat, azok részeit vagy kész ellenanyagot tartalmazó készítmény, amely a szervezetet immunválaszra készteti. Ezzel immunitást szerez az adott patogénnel és az általa okozott betegséggel szemben.

Az első mesterséges immunizálás Edward Jenner angol sebész oltóanyagával történt, amely az első védőoltás volt a világon. Jenner megfigyelte, hogy a tehénhimlővel fertőzött fejőnők és tehenészek nem kapják el az emberi himlőt.

A vakcina kifejezést Jenner használta. Az új módszerének a „vaccination” elnevezést adta, a tehén latin neve (vacca) után. Jennernek azonban nem volt magyarázata, hogy miért működött a módszere, mert akkor még senki sem látta a szubmikroszkopikus méretű Poxvirus variolae vírust. A vakcináknak köszönhetően számos fertőző betegség szinte már eltűnt, vagy igen ritkává vált.

Ennek ellenére elég régóta tartja magát az a téveszme, hogy az oltások veszélyesek, ez pedig egyetlen csaló orvos egyetlen tanulmányával kezdődött. Andrew Wakefield 12 gyerek bevonásával végzett vizsgálatának eredményei szerint ok-okozati kapcsolat mutatható ki az MMR-oltás (kombinált mumpsz, kanyaró és rubeola elleni védőoltás) és az autizmus kialakulása között.

A tanulmány híre hamar elérte az Egyesült Államokat is, ahol a hamar megalakuló oltásellenes csoportok biztattak minden szülőt nem csupán az MMR, hanem minden más oltás beadatásának megtagadására. Később kiderült, hogy Wakefield hazudott, és a vizsgálati eredményeket több helyen is meghamisította. Hamarosan kiderült, hogy miért, ugyanis néhány hónappal a kombinált oltási ellenkampánya előtt szabadalmi kérelmet nyújtott egy kanyaróellenes oltásra.

Az oltásellenesség azonban még mindig tartja magát, és ez érződik a koronavírus elleni vakcina esetében is. Éppen ezért fontos, hogy az ember minél több információ birtokában legyen, hiszen így felelős döntést hozhat arról, részt vesz-e a világjárvány elcsendesítésében, vagy inkább továbbra is a félelem vezérli.

Milyen oltások léteznek?

Alapvetően többféle módszerrel dolgozó vakcina létezik a világon, ezeket generációkba soroljuk aszerint, hogy mikor fejlesztették ki őket. Az első generációs vakcinák közé sorolható minden olyan technológia, amelyben a teljes vírust használják fel az immunrendszer serkentésére.

Alapvetően két csoportot különíthetünk el: az elölt (inaktivált) kórokozóra és a gyengített (attenuált) kórokozóra épülő vakcinát.

Az első csoportba tartozik a már említett MMR vakcina, a másodikba pedig például a veszettség elleni oltás. A második generációs oltóanyagok közé tartoznak a molekuláris biológia eszközeivel létrehozott olyan vakcinák, amelyek főként a fehérjetisztítási eljárások erősödésének köszönhetően fejlődhettek ki.

Ebben az esetben nincs a vakcinában a vírus genetikai anyaga, csak speciális fehérjéje, ilyen például a Hepatitis B elleni vakcina is. Második generációs oltás még a vírusszerű részecskén (virus like particle, VLP) alapuló vakcina. Itt a vírus teljes hiánytalan fehérjestruktúráját használják fel a sokszorozódáshoz szükséges genetikai örökítőanyag nélkül. 

A harmadik generációs vakcinák kora most jött el

Ezek az oltóanyagok az immunitáshoz szükséges fehérjék elkészítését a szervezetre bízzák, és mindössze az ennek előállításához szükséges nukleinsav-molekulát juttatják be a szervezetbe.

Ilyen harmadik generációs vakcina először a koronavírussal kapcsolatban került engedélyeztetésre. A harmadik generációs vakcinatechnológiák egy másik csoportját a vektorvakcinák képezik. Ezekben egy a koronavírustól eltérő vírust használnak a bejuttatáshoz, amely nem okoz betegséget.

Koronavírus elleni oltóanyag
Manjurul/istockphoto.com

Milyen a vakcinakínálat a koronavírusra?

Az mRNS vakcinák

A koronavírussal kapcsolatban egyelőre a legtöbbet két amerikai vakcináról beszélünk: a Pfizer és a BioNTech által közösen kifejlesztett Comirnatyról, és a Moderna mRNA-1273 kódjelű oltóanyagáról. Mindkettő harmadik generációs vakcina és úgynevezett hírvivő RNS technológián alapul. Bár új technológiának tűnik az oltás, már 2005-ben megszületett az első szabadalom ezzel kapcsolatban.

Az mRNS vakcina egy üzenetet kézbesít a szervezet sejtjei számára, ami a tüskefehérje képzésére utasítja a sejteket. A fehérje a koronavírus felszínén helyezkedik el, és ez felelős az emberi sejtekben a fertőzés kialakulásáért. A sejtek tüskefehérje előállítása immunválaszt vált ki a szervezetben, többek között például a COVID-19 tüskefehérjére jellemző antitestek termelődését.

A Pfizer oltóanyaga a klinikai kutatások eredményei alapján 95 százalékos hatékonyságú, a Modernáé pedig 94,1 százalékos, az eredmények pedig nagyon biztatók.

A 119. napon (3 hónappal a második 100 dózis után), a résztvevők szervezetében a kötő és semlegesítő antitestek száma még mindig magas volt. Ez azt jelenti, hogy az oltóanyag hosszú távú védelmet nyújthat. Mindkét vakcinát engedélyezték az Európai Unióban.

Az andenovírus vakcinák

A britek saját vakcinája, az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca közös oltóanyaga a szigetországban már engedélyezett, az EU-ban még engedélyeztetés alatt áll. A kutatásokban volt némi kavarodás, a módszertan nem felelt meg az előírásoknak. Azóta a vállalat újra elkezdett tesztelni – nem a biztonságossággal, hanem a hatékonyság pontos megállapításával volt probléma.

Ebben a vakcinában egy csimpánz adenovírust használnak vektorként. Úgy képzeljük el, hogy valójában teljesen ki van „belezve”, ténylegesen csak hordozóközegként működik. A harmadik generációs, Covishieldnek nevezett védőoltás pontos hatékonysági százaléka egyelőre kérdéses, de az előzetes információk alapján valahol 70 százalék körül mozoghat.

Ugyanígy andenovírust tartalmaz a Johnson&Johnson vakcinajelöltje, az Ad26.COV2.S, ez jelenleg a harmadik klinikai kutatási fázisban van, és még nincsenek róla eredmények.

Itthon is elérhető viszont a szintén andenovírust tartalmazó orosz vakcina, a Szputnyik V, ami az első információk szerint egész hatékonynak tűnik.

A vakcina mindkét komponensével beoltott emberek kevesebb mint 0,5 százaléka kapta el a Covid-19 betegséget.

Csakhogy ez nem hivatalos harmadik fázisú klinikai kutatás eredménye, hanem Szergej Glagolev, az orosz egészségügyi miniszter tanácsadója jelentette ki. Egyelőre nincsenek a szigorú szabályoknak megfelelő tanulmányok a témában, így az biztos, hogy harmadik fázisú klinikai kutatásokat még végezni kell vele.

Glagolev beszámolója szerint a Szputnyik V posztregisztrációs tesztelésében 24 ezer önkéntes vesz részt. A vakcina egyébként azért kapott nagy sajtóvisszhangot, mert az oroszok szerint nem lehet rá alkoholt inni. Hamar kiderült azonban, hogy az alkoholfogyasztást korlátozni kell, SARS-CoV2 elleni vakcináció idején, nem pedig teljesen felfüggeszteni. Ez amúgy a többi vakcinára is igaz.

A Novavax vakcinája, az NVX-CoV2373 egyelőre a harmadik fázisú klinikai kutatásoknál tart, még sehol nem engedélyezték, és nem is oltatnak vele. 

A két kínai vakcina

A két kínai koronavírus-vakcina is ígéretesnek tűnik. A Sinovac oltóanyaga a találó CoronaVac nevet kapta, és egy úgynevezett elölt (inaktivált) kórokozót tartalmazó védőoltás, ilyennel oltanak például a veszettség ellen is. A koronavírust ez esetben kémiai reakciókban teljesen inaktiválják, azaz nem fertőz többé, és nem is fog visszavadulni, azaz nem válik újra fertőzőképessé.

A Sinovac vakcinájának nagyon nagy előnye, hogy nem kell komoly mínuszokra hűteni, mint a nyugati megoldásokat. Akár hűtőszekrényben, 2-8 Celsius-fokon is tárolható, hasonlóan az oxfordi AstraZeneca vakcinához.

Arról azonban nincs hír, hogy pontosan mennyire hatékony az oltóanyag: jelenleg Brazíliában, Indonéziában és Törökországban tesztelik ebben a fázisban. Az első török részeredmények szerint akár 91,25 százalékos hatékonyságot is elérhet.

A másik kínai vakcina, a Sinopharm oltóanyaga szintén elölt vírust tartalmaz. A gyártó szerint az első eredmények azt mutatják, hogy mindössze 79 százalékos a hatékonysága, ami alacsony, de rossznak nem mondható.

Az Egyesült Arab Emírségekben érdekes módon már ezzel oltják az embereket, itt 86 százalékos hatékonyság jött ki, de ez is csupán részeredmény, ahogyan a korábbi, 79 százalék is az volt. Egyelőre nem tudni, hogy bármelyik kínai vakcinából jön-e Magyarországra nagyobb mennyiség, és ha igen, akkor melyik lesz a nyertes. Valószínűleg itthon is megvárjuk a hármas fázisú klinikai kutatás végét, és utána döntenek a döntéshozók a használatáról.

Kifejezések, amikkel jó, ha tisztában vagy

A vakcinakutatással és -alkalmazással kapcsolatban gyakran használnak a szakértők olyan kifejezéseket, amelyek az átlagembernek semmit nem mondanak. Itt van néhány, aminek jó, ha tisztában vagy a jelentésével.

Oltást követő nemkívánatos esemény: gyakorlatilag a mellékhatásokat jelöli. Az esetek túlnyomó többségében ezek átmeneti, maguktól elmúló tünetek, mint például az injekció helyén fellépő fájdalom, bőrpír az oltás helyén vagy a szövetek helyi duzzanata, esetleg fáradtság, fejfájás, láz. A gyógyszerek esetében használt „mellékhatás” meghatározás helyett védőoltások esetén a szakemberek az „oltást követő nemkívánatos esemény” (OKNE) szakkifejezést alkalmazzák.

Antitest: az ellenanyagok vagy antitestek olyan fehérjemolekulák, amelyeket az immunrendszer termel annak érdekében, hogy felismerje és semlegesítse a szervezetbe került idegen anyagokat, mint például a baktériumokat vagy vírusokat. Minden egyes ellenanyag egy idegen molekula egyedi részét (antigén) ismeri fel és kötődik hozzá.

A klinikai kutatás első, második és harmadik fázisa: mielőtt egy vakcinát engedélyeznek az EU-ban, a fejlesztőjének szigorú vizsgálatokat kell végeznie. Ezt követi a szabályozó hatóságok általi tudományos értékelés. Ezt az Európai Gyógyszerügynökség és más hatóságok (szabályozó szervek) végzik.

A vizsgálatok először az oltóanyag minőségét az alábbi szempontok szerint ellenőrzik: tisztaság, összetevők, beleértve az inaktív összetevőket vagy „segédanyagokat”, és a gyártás módja. Ezután az oltóanyag kifejlesztője a védőoltás hatásait vizsgálja. Ez laboratóriumi és állatkísérleteket is magában foglal. Ezt egy embereken végzett klinikai vizsgálati program követi.

Az oltóanyag kifejlesztője a klinikai vizsgálatok három fázisában teszteli az oltóanyagot, minden fázisban egyre nagyobb számú résztvevővel. A programnak szigorú normáknak kell megfelelnie, valamint követnie kell a szabályozó szervek által előírt eljárásokat és protokollokat.

Forrás 1, 2

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást